PowerBook G3 - Design, teljesítmény, tárhely, mobilitás
1997. novemberében az Apple forradalmi terméket mutatott be: az új PowerPC 750 processzort elnevezte G3-nak, és ennek nyomán megjelent a PowerBook G3 sorozat. Ez azzal is összefüggött, hogy az egymással párhuzamosan futó, teljesen eltérő beltartalommal rendelkező, követhetetlen számokkal leírt gépek helyett egy modell mögé lehetett odatenni az Apple logót.
Ésszerűsítés? Design váltás? Jól eladható név? Igen, kitalálta a kedves olvasó: Steve Jobs visszatért az Apple-höz, és az ő egyik intézkedése volt az, hogy a keszekusza termékvonalakat elvarrta, és áttért a négy alaptermékre: azaz olcsó tömegszámítógép az asztali kategóriában: iMac; olcsó tömegszámítógép mobil kategóriában: iBook; professzionális asztali számítógép: Power Mac; professzionális mobil számítógép: PowerBook.
A PowerBook G3 kapcsán a marketing szakemberek persze küzdöttek azzal, hogy a Mac szó hiányzik a termék nevéből, de Steve Jobs szerint a PowerBook név összeforrt az Apple márkával, így mindenki számára egyértelmű, hogy nem egy másik gyártó termékéről van szó - 2006-ban azért az Intel váltáskor ő maga indokolta a MacBook név megjelenését azzal, hogy a Mac szónak szerepelnie kell a termék nevében, szóval ő is revideálta olykor álláspontját.
A PowerBook G3 már közelebb állt ahhoz a típusú mai számítógéphez, amelyet ma az Apple mobil gépeivel azonosítunk. Ismerős csatlakozók, ismerős vastagság, ismerős billentyűk - a tömegük ugyan ismét 3,4 kilogrammra nőtt, de cserébe 20x-os CD-olvasó is megjelent az 1,44 MB-os floppy foglalat mellett. Ezek a gépek már natív 800 x 600 képpontos felbontással kerültek forgalomba. Az évek alatt a PowerBook G3 elérte az 1024 x 768-as natív felbontást, és ebben a termékcsaládban már megjelent a FireWire csatlakozó, mint a összeköttetés a videókamerákkal, videó rögzítő egységekkel - Steve Jobs ideje korán felismerte, hogy a filmes világ nagy rajongója az Apple-nek, és igyekezett számukra kedvezni.
A cég marketing gépezete tovább fejlődött, és sikerült a Szex és New York (Sex and the City) című sorozatban Sarah Jessica Parker főhősnő alapvető munkaeszközeként elhelyezni a gépet a jellegzetes béna fejjel lefelé Apple logóval…
Miért is volt fejjel lefelé az Apple logó? Nos, abban az időben a gépeken volt egy fogantyú, hogy kvázi aktatáskaként hordozzuk őket. Ahogyan most is idős férfiak vezetik az Apple-t, abban az időben is komoly hatásuk volt a cég döntéseire, és valahogy a mobil számítógép az aktatáska modern megtestesülése lett. Hogy mi történik esőben? Hogy hol lesz a töltő? Ezek nem számítottak, a lényeg az volt, hogy lehetőségünk legyen csupaszon, kézben vinni a gépet egy fogantyú segítségével. Ekkor pedig a gép eleje lefelé áll. Vagyis az Apple azt a döntést hozta, hogy az utcán aktatáskaként cipelt PowerBook esetén fontosabb, hogy az Apple logó helyesen álljon, minthogy a gép általános használata közben álljon megfelelően.
A téma természetesen zavarta az Apple tervezőit is, és számos szabadalom jelent meg arról, hogy a logó vízszint alapján forduljon, de ezekből nem lett tényleges termék vagy megoldás, mert túl körülményesnek bizonyultak.
A fejjel lefelé logó a filmekben bénán mutatott, és mondhatjuk egy alapvető design hibának azt a megoldást, hogy a mindenki által táskában hordott gép megálmodott utcai szállítása közbeni logó megjelenés fontosabbnak bizonyult, mint a használat közbeni megjelenés. A cég ezt csak később helyesbített, amikor az innováció Steve Jobs vezetése alatt tényleg beindult.
Érdekesség: A Marsra küldött Perseverance jármű az Apple által 1998-ban használt PowerPC 750 (G3) processzorral üzemelt…
További mérföldkövek:
Kattintson egy kisképre a mérföldkő megtekintéséhez!
Forrás: Apple.com Public Relations lap; iJoe.hu visszaemlékezések; BusinessWeek.com; Apple-History.com; MacTracker