Az Apple a macOS Ventura operációs rendszerben szakított a két évtizedes rendszerbeállítási felülettel, és teljesen újragondolta a System Settings / Rendszerbeállítások program kialakítását. Ennek jegyében számos beállítás, amelyek korábban máshol helyezkedtek el vagy éppen önálló panellel rendelkeztek, most a General / Általános fül alatt kaptak helyet. Ez az irányzat az iOS és iPadOS rendszerekhez való hasonulás jegyében bontakozott ki, és az idő majd eldönti, hogy a megközelítés mennyire hasznos a macOS rendszeren.

Ezen a panelen találjuk a Mac névjegyét, a szoftverfrissítést, a tárhely kezelését, az AirDrop és Handoff szolgáltatások beállításait, az indítóelemeket, a nyelvi és régió beállításokat, a dátumot és időt, a megosztási szolgáltatásokat, a Time Machine biztonsági mentési technológia finomhangolásának lehetőségét, a gép költöztetésének és újraállításának felületét, valamint az indítólemez beállítását.



Ezek közül hat a korábbi rendszerekben önálló panellel rendelkezett, tehát már ebből is látható, hogy ez a felület rendkívül összetett, egymástól akár merőben eltérő és részletesen taglalható beállítást és információt tartalmaz.

Mivel az oldal igen hosszú, így az itt található navigációs lehetőség segítségével érhetőek el az egyes témákról részletesen szóló szekciók:

About / Névjegy
Software Update / Szoftverfrissítés
Storage / Tárhely
AirDrop & Handoff
Login Items / Indítóelemek
Language & Region / Nyelv és régió
Date & Time / Dátum és idő
Sharing / Megosztás
Time Machine
Transfer or Reset
Startup Disk



About / Névjegy

A panel legelső felülete a használatban lévő Mac alapvető hardveres információit hivatott összefoglalni. Hasonló adatokat érünk el, mint az Apple menü About This Mac / E Mac névjegye parancsával, ám több részletet láthatunk, illetve közvetlenül tovább tudunk lépni más felületekre, valamint módosíthatjuk a Mac nevét is.

Hasznos információ, hogy képet kapunk a gép Apple által ismert garanciás helyzetéről. Fontos azonban kiemelni, hogyha magyarországi fogyasztóként, tehát természetes személy nevére szóló számlával vásároltuk a gépet, akkor az itt megjelenített garanciától eltérően mindenképpen 3 év jótállás érvényes, ám az csak Magyarországon hatályos.





Software Update / Szoftverfrissítés

A Software Update / Szoftverfrissítés a macOS operációs rendszer egy alapvető szolgáltatása, amely révén az Apple operációs rendszere, a biztonsági képességek, alapvető szoftverek és a nyomtató meghajtó programok frissítései települnek. A mechanizmus úgy működik, hogy bizonyos időközönként, amikor a Mac internet kapcsolatban van, csatlakozik az Apple szerverére, összehasonlítja a saját szoftverei változatát a weben elérhetőkkel, és ha az interneten frissebb változatok találhatók, akkor letölti a frissítéseket. Az Apple a frissítésekkel általában javításokat, szolgáltatás bővítéseket vagy biztonsági hibák orvoslását hajtja végre.

Megjegyzés: Az Apple ID-hez kötött, vásárolt vagy ingyenesen letöltött alkalmazások az App Store felületén frissülnek.



A macOS operációs rendszer önműködő frissítési mechanizmusának alapja a Macintosh HD: Library: Reciepts mappa. Itt találhatók meg a rendszerbe telepített csomagok, amelyek eltárolják a program verzióját. A Software Update / Szoftverfrissítés összeveti ezeket az információkat az Apple által elérhetővé tett információkkal, és vagy azt jelzi, hogy a szoftverünk friss, nincsen szükség további telepítésre, vagy pedig azt, hogy frissítenünk ajánlott. ilyenkor a Software Update / Szoftverfrissítés panelen egymás alatt felsorolja az adott rendszerre letölthető frissítéseket.

A Mac gépek az utóbbi években alapértelmezés szerint önműködően telepítenek bizonyos frissítéseket. Ennek tényét és beállítását az infó gombra kattintva érhetjük el. Itt be- és kikapcsolható, hogy a rendszer ellenőrizze a frissítéseket - vagyis igény esetén teljesen kiiktathatjuk ezt a funkciót, és a gépet az üzembe helyezésekor futó szoftverrel használhatjuk, manuálisan frissítve, amikor azt indokolnak látjuk. Ezzel kivédhető, hogy a Mac bármikor szoftverfrissítés miatt zaklasson, amely egy rendkívül szokatlan, de pozitív hozzáállás az operációs rendszer részéről.

Lehetőség van arra, hogy a frissítéseket a Mac önműködően letöltse, illetve akár telepítse, amennyiben az internetkapcsolatunk erre ideális és a gépet szoktuk kikapcsolni vagy újraindítani.

Ahogyan fentebb említésre került, az alkalmazásokat az App Store-ból tölti le a Mac, és itt beállítható, hogy ezek önműködően települjenek. Ez az alkalmazások esetén kényelmes, és természetesen a telepítés olyankor zajlik le, amikor az alkalmazás nem fut. Ezáltal gyakorlatilag észrevétlenül mindig frissek lehetnek a szoftvereink.

Fontos beállítás az Install Security Responses and system files / Biztonsági válaszok és rendszerfájlok telepítése, amely révén a Mac frissíti például az Apple által folyamatosan frissített vírus- és kórokozó adatbázist. Mac-re ugyan nincsen vírus, de kártékony alkalmazások, biztonsági résekkel visszaélő technológiák vagy éppen felhasználói hibákat kihasználó szoftverek vannak, amelyeket ezekkel a csomagokkal tilt le az Apple.



Storage / Tárhely

A Mac belső és a hozzá csatlakoztatott külső tárhelyek összefoglaló áttekintése található a System Settings / Rendszerbeállítások program General / Általános felületének Storage / Tárhely részén. (A külső tárhelyek akkor láthatóak, ha csatlakoztatva vannak a géphez. Ilyenkor aktív az All Volumes / Összes meghajtó gomb.)

Itt nyomon követhetjük a gép telítettségét, az elfoglalt területen lévő adatok összetételét.



Az Apple ajánlásokat tesz a tárhely kezelésére is, így például az iCloud Drive szolgáltatás révén a kis kapacitást használók számára az Apple módot ad arra, hogy optimalizálja a tárhely használatot, és a fájlokat, fényképeket, üzeneteket mind-mind az iCloud Drive fizetős tárhelyén őrizze. Ez azt jelenti, hogy a gép gyakorlatilag tükrözésre kerül az iCloud Drive-ra, és ha fogytán van a hely a Mac-en, akkor a rendszer intelligensen letöröl fájlokat, csupán azok álruháját, hivatkozását hagyja meg, és csak akkor tölti le ismét a felhőből, ha arra szükségünk van, ha meg szeretnénk nyitni. Így az öt évvel ezelőtt elmentett, azóta meg nem nyitott, nagy méretű képekből álló mappánk vagy éppen a gépen tárolt sorozataink egyes részei csak hivatkozásként élnek a gépen, nem foglalnak helyet, ám szükség esetén hozzáférhetőek, és pontosan abban a mappában vannak, amelyben hagytuk őket, ám hivatkozás mivoltuk révén nem foglalnak helyet. A funkció roppant hasznos egy 256 GB tárhelyű gép esetén, de természetesen a hozzáférés internetkapcsolatot igényel, és egyes esetekben a letöltés zavaróan lassú. Illetve a 2 TB-nál nagyobb tárkapacitású gépek esetén a szolgáltatás nem használható, hiszen nincsen akkora iCloud tárhely, amelyre a gép elférne. (Amint látható, a funkció nem elég intelligens ahhoz, hogy ne ajánlja fel magát egy 8 TB-os tárhelyű gép esetén, amelynek lefoglalt 7,25 TB tartalma nyilván nem férne el a 2 TB-os felhő tárhelyre.)

További lehetőség, hogy a TV alkalmazás önműködően letöröl olyan tartalmakat, amelyekhez bármikor hozzáférünk az internetről, de internet kapcsolat nélküli nézésre letöltöttük és már megnéztük őket korábban.



A felület további részén részletes tájékoztatást kapunk egyes alkalmazások és szolgáltatások tárhely használatáról. Itt láthatjuk, hogy az alkalmazások, a könyvek, a dokumentumok (benne a Photos / Fotók alkalmazáson kívül tárolt fotók és videók), az iCloud Drive helyi tükrözése, az iOS biztonsági mentések, a levelezés, az üzenetek, a zene, a zenealkotáshoz használatos hangminták és hangszerek, a fényképek és videók a Photos / Fotók alkalmazásban, a podcastok, egyéb felhasználók, az operációs rendszer maga és annak kiegészítő adatai mennyi helyet foglalnak a rendszerben. Ezek olykor akár ijesztőn nagy helyet is foglalhatnak, és itt képet kapunk arról, hogy mi módon lehetne takarékoskodni a hellyel a gépen a letörlésükkel.

Néhány elem mögött a kis infó gombra kattintva lehetőségünk van áttekinteni fájlokat, és törölhetünk is ilyesmiket. Más alkalmazások esetén a rendszer a program megnyitását javasolja. Például a Mail esetén kívülről nem tudunk törölni szükségtelen nagy csatolmányokat, csak a Mail felületén van mód keresgélni és törölni. Az iOS Files / iOS fájlok esetén azonban átláthatjuk eszközeink mentését, és helyben mód van arra, hogy felszabadítsunk némi tárhelyet az esetleges szükségtelen biztonsági mentésfájlok törlésével.



A Documents / Dokumentumok felület természetesen nem csak szöveges dokumentumokat tartalmaz, hanem például az iMovie és a Final Cut Pro produkció gyűjteményeit, amelyek ebből kifolyólag hatalmasak, de ezeket nyilván nem szeretnénk törölni. Hely felszabadítási céllal azonban előnyös lehet őket áthelyezni egy külső meghajtóra, amelyen kényelmesen és gyorsan hozzáférhetőek.




AirDrop & Handoff

Az Apple termékek felhasználói élményének egyik alapfogalma a Continuity / Átjárhatóság, amely révén egy azonos Apple ID-vel használt minden eszközön szinkronizálódnak bizonyos tartalmak - így például folytatni tudjuk az egyik eszközön elkezdett munkát a másikon, az iPhone segítségével lefényképezett eszközről Live Text / Élő szöveg segítségével felismert szöveget kimásolhatjuk a vágólapra, és azt a Mac-en beilleszthetjük és hasonló hasznos dolgok.

Ezen a felületen alapból be van kapcsolva, hogy a Mac és az egyéb iCloud eszközök - akár másik Mac, de lehet iPhone és iPad is - engedélyezzük a Handoff szolgáltatást, vagyis átjárhatóak legyenek az alkalmazások. A Handoff alapfeltétele az azonos Apple ID, a WiFi és Bluetooth kapcsolat aktivitása.



Ezen a felületen van lehetőség meghatározni, hogy milyen eszközök számára kívánjuk a Mac-et láthatóvá tenni az AirDrop szolgáltatás használata során. Ez alapértelmezés szerint Everyone / Mindenki, de korlátozhatjuk csak a Contacts / Kontaktok címtárprogramban lévő személyekre, illetve tilthatjuk mindenki számára. Az AirDrop segítségével külön konfigurálás nélkül tudunk közeli eszközöknek fájlokat küldeni a Bluetooth és WiFi használata segítségével.
Az AirDrop technológiáról bővebben…

Az Apple TV eszközökben megismert AirPlay technológiát néhány éve az Apple lehetővé tette a Mac gépek számára is, mint fogadó eszköz. Ezáltal például egy másik gépről, iPhone vagy iPad készülékről lehetőségünk van médiát sugározni a Mac kijelzőjére. Ha például az iPhone segítségével szeretnénk valamilyen médiát prezentálni, de a kicsiny kijelző helyett a Mac-hez kapcsolt gyönyörű Apple Pro Display XDR képét szeretnénk élvezni, akkor mód van arra, hogy a Mac AirPlay fogadóként működjön.

Beállítható, hogy milyen felhasználó küldhet AirPlay hangot vagy képet a Mac-re: ez alapértelmezés szerint Current User / Jelenlegi felhasználó, de módosítható Anyone on the Same Network / Bárki az azonos hálózaton és Everyone / Mindenki beállításra. A hozzáférést pedig jelszóval korlátozhatjuk a Require password / Jelszó kérése opció bekapcsolásával.



Login Items / Indítóelemek

Számos olyan dolog van, amivel hatékonyabbá tehetjük az életünket, ismétlődő, semmiről nem szóló műveleteket vezethetünk ki a mindennapjainkból. E célra az Apple-nek számos kiváló megoldása van, és részben ilyen célokat szolgál, hogy viszonylag egyszerű módja van annak, hogy a Mac bekapcsolásakor vagy a bejelentkezéskor például újraindítást követően elinduljanak bizonyos tartalmak külön erőfeszítés nélkül.

Ezeket a lehetőségeket az Apple a System Settings / Rendszerbeállítások program General / Általános felületének Login Items / Bejelentkezési elemek szekciójára gyűjtötte össze.



Ennek felső részén találjuk az Open at Login / Megnyitás belépéskor felületet, ahová igény szerint alkalmazásokat, de akár fájlokat is húzhatunk, amelyeket szeretnénk megnyitva látni a belépéskor.

Általában például fogunk levelezni, üzenetet váltani és böngészni, így felesleges lenne minden alkalommal manuálisan indítani az idevágó programokat, azok betöltődhetnek a gép bekapcsolását és a bejelentkezést követően maguktól.

Ha például azt szeretnénk, hogy a belépéskor a rendszer elkezdjen zenét játszani, behúzhatunk ide egy zeneszámot is. (A Music / Zene alkalmazás megnyitása nem jelent megoldást erre az igényre, hiszen a program betöltődése nem jár hanghatással.)

Ha a cél az, hogy ne mindig ugyanaz a zene induljon el, hanem valamelyik jó zenénk a Music / Zene alkalmazásból, már kicsit bonyolultabb a dolog, de a Mac révén kizárólag a rendszer szoftverei és szolgáltatásai révén ez is megoldható.

Ehhez egy AppleScriptet kell létrehoznunk, amely ügyesen beállítja a hangerőt 50%-ra vagy az alá, hogyha maximális hangerőn volt a gép legutóbb, akkor se legyen kellemetlen a hangélmény. Illetve választhatunk játéklistát is, ha nem a zenetárat úgy egészében szeretnénk megadni a lejátszás céljának.

Íme a szkript:
set volume output volume 50
tell application "Music"
    play some track of playlist "My Shazam Tracks"
end tell


Esetünkben a hangerő 50%, de ez lehet kevesebb is, ha azt érezzük biztonságosnak. A Music / Zene alkalmazás nevét angolul adjuk meg annak ellenére, hogy lokalizált rendszeren más a neve. (A rendszer képes kezelni a lokalizált nevet, de biztosabb a dolog, ha az eredeti megnevezést használjuk.)

Illetve megadható, hogy mely játéklistából szóljon zene. Ha szimplán a teljes gyűjteményből szeretnénk zenét hallgatni, akkor a playlist szó után a “Library” szót kell megadnunk. Ha valamely játéklista a cél, akkor annak a nevét. A példában a “My Shazam Tracks” nevű játéklista a cél.

A Script Editor program tetején lévő lejátszás gombbal ki is próbálhatjuk az eredményt: ha rákattintunk, a Mac megnyitja a Music / Zene alkalmazást, és félhangerőn elkezd játszani egy véletlenszerű zenét a megadott listából.



A sikeres létrehozást követően el kell mentenünk a megírt minialkalmazást úgy, hogy a File Format / Fájlformátum felnyíló menüben az Application / Alkalmazás legyen kiválasztva. Ezt a minialkalmazást aztán be tudjuk húzni a System Settings / Rendszerbeállítások program General / Általános panelének Login Items / Bejelentkezési elemek megnyitási listájára, és minden belépésnél egy jó zene fog megszólalni.



A manuálisan gyűjtött indítóelemek mellett a Mac kigyűjti azokat az alkalmazás kiegészítő elemeket, amelyek a rendszer indításakor egy-egy program telepítése nyomán beépülnek a rendszerbe, és szintén elindulnak. Ezek egy része hasznos, hiszen vannak fájlrendszer egészségére figyelő alkalmazások, vagy az Oracle által biztosított Java motor, ám vannak olyanok is, amelyek háttérben való futására semmi szükség nincsenek: a Malwarebytes alkalmazást például az ember lefuttatja pár havonta, de nem kell, hogy ő a háttérben erőforrásokat lekötve figyelje a rendszerünket. Hasonlóan felesleges a TeamViewer örök futása a háttérben azért, mert kéthavonta egy-egy ügyfélnek távsegítséget nyújtunk. Ezeket tehát ki lehet kapcsolni. Előfordul azonban, hogyha kikapcsolunk valamilyen szoftvernél egy ilyen háttérelemet, akkor a szoftver nem fog megfelelően működni. Ekkor természetesen vissza tudjuk kapcsolni, és a következő indításkor be tud töltődni a háttérben.

Megjegyzés: A Login Items / Bejelentkezési elemek felület a korábbi operációs rendszerben a Users & Groups / Felhasználók és csoportok felületen volt megtalálható, de az Apple a macOS Ventura rendszerben átköltöztette az amúgy is terhelt General / Általános felületre. Ez azonban váratlan döntés lehetett, mivel a macOS User Guide még a Users & Groups / Felhasználók és csoportok felület ikonjával mutatja be a felület működését.



Language & Region / Nyelv és régió

A több nyelvű macOS operációs rendszer nyelvi és régió beállításit a System Settings / Rendszerbeállítások program General / Általános panelének Language & Region / Nyelv és Régió felületén találjuk. Itt kiválaszthatjuk az operációs rendszerünk kívánt nyelvét, valamint a számok, dátumok, idő kijelzés és deviza formátumok regionális jellemzőit adhatjuk meg.

A macOS operációs rendszer első üzembe állításakor jópár nyelv közül választhatunk. Az Apple nagyon elegánsan írja meg a programjait, illetve az Apple Cocoa (Objective-C) programnyelvét követő fejlesztők dolga sem nehéz, ha lokalizálni kívánnak egy alkalmazást, mivel a programok teljesen különálló szöveges dokumentumokban tárolják el a nyelvi tartalmakat. Vagyis a rendszer magyar nyelvű fejlesztése nem kihívás a cégnek, hiszen egy-egy program esetén csupán el kellett készíteni az angol feliratok magyar változatát - valójában a nagyobb feladat a következetesség fenntartása és a segítő állományok (Help / Súgó) megfelelő lefordítása.

Az első üzembe állításkor kiválasztott nyelvet később bármikor módosítani tudjuk, mégpedig a cikkben bemutatásra kerülő panelen.

A Language & Region / Nyelv és Régió felület egy nyelvi preferencia sorrendet tartalmaz, amelyen az általunk megadott alap nyelv vagy nyelvek találhatóak. A preferencia sorrend arra utal, hogy ha egy program az első helyen lévő kiválasztott nyelven nem elérhető - azaz például nincsen magyar lokalizációja -, akkor a sorban második nyelven próbálja futtatni a Mac. Ha például a magyar anyanyelv mellett a németet ismerjük jól, akkor második nyelvnek megadható a német. Ha egy program nincsen lokalizálva, akkor mindenképpen angolul fog futni. Az Apple a hivatalosan forgalmazott alkalmazásokban az angol nyelvet tekinti alapértelmezettnek, angol nyelvi támogatás nélkül nem jelenthet meg program a Mac App Store-ban.



A Preferred languages / Előnyben részesített nyelvek listához a plusz jelre kattintva tudunk további nyelveket hozzáadni. Ekkor egy legördülő palástablak jelenik meg, amelyen egy vagy akár több nyelvet is kiválaszthatunk (Command + kattintás segítségével), és az Add / Hozzadás gombra kattintva tudjuk őket felvenni a listára. A listán egyszerű húzással tudunk sorrendet változtatni, vagyis ha például az illusztráción látható angol nyelv helyett a magyar nyelvet szeretnénk elsődlegessé tenni, akkor azt a lista tetejére kell húzni az egérrel.

Ha a preferált nyelvi sorrendet változtatjuk, a System Settings / Rendszerbeállítások program felajánlja a Mac újraindítását. Ennek oka, hogy a nyelv változtatás után csak a később elindított programok nyelve áll át a választott új nyelvre, a már futó programok az indításkori nyelven maradnak. Az újraindítás után minden program és a rendszer is az új nyelvre áll át.

Az ablak alján lehetőségünk van egyes alkalmazásokhoz eltérő nyelvet használni, vagyis ha valamely külső fejlesztő alkalmazása például nem követi megfelelően a rendszer magyarítását, és inkább angolul szeretnénk használni, akkor beállítható itt az eltérő nyelv. Ezt a felületet természetesen nem kötelező használni, a rendszer alapértelmezett nyelve lesz hatással minden olyan programra, amelyhez itt nem használunk eltérő beállítást. Ha pedig az a nyelv nem érhető el, akkor a másodlagos preferált nyelv, legvégső esetben pedig az angol az alapértelmezett.

A macOS operációs rendszer gyárilag rengeteg nyelvet tartalmaz, amely hasznos bárki számára, aki idegen nyelvet tanul, és szeretné ezen a nyelven látni az operációs rendszerét. A magyar nyelv támogatása jóvoltából a kevésbé hozzáértők számára is segédletet nyújtanak az anyanyelvi párbeszéd ablakok és feliratok. (Természetesen valamiféle számítástechnikai ismeretet szükséges elsajátítani, mivel az ismeretlen kifejezések magyarul sem juttatnak sokkal közelebb a sikerhez.)

A nyelv kiválasztása és további nyelvek hozzáadása könnyed feladat. A panelen lehetőségünk van még a régióra vonatkozó beállításokat végrehajtani. Itt kiválaszthatjuk az országot, amelyben tartózkodunk - ez alapból a Mac üzembe helyezésekor kiválasztott országgal azonos.

A naptárak (Calendar) közül alapértelmezés szerint a Gergely naptár van érvényben (Gregorian), de perzsa, muzulmán vagy épp buddhista naptárt is választhatunk. A dátum kijelzés szempontjából fontos felület a Date format sor. Megadhatjuk a hét első napját (First day of the week) - angolszász régiókban vasárnappal kezdődik a hét, de a rendszerünk a beállításaink alapján már tudja, hogy nálunk a hétfő az első nap.

A tizedes vessző és a hosszú számok elválasztása is testre szabható (Number format). Manapság jellegzetes helyesírási probléma, hogy a tizedes vesszőt angol mintára ponttal jelölik. A rendszer itt helyesen vesszőt jelez, amelyet a beállítás nyomán a számológép is kezel. Ugyanitt adható meg az alapértelmezett valuta és a mértékegységek rendszere - ez metrikus (Metric), szemben az angolszász opcióval (US).

Az Apple termékek egyik kiváló gépi tanulási képessége, hogy elemezni tudják a fényképeket is videókat, és ott megtalálják a szövegeket. Ennek köszönhetően egy olyan újszerű keresési lehetőség nyílik, amely teljesen logikus, ám korábban nem volt lehetséges, hiszen hiába van lefényképezve egy pizzéria cégére, ha több ezer fénykép közül kell megkeresnünk a rajta lévő nevet és telefonszámot. A Live Text / Élő szöveg funkció a képen lévő karaktereket képes felismerni és akár Spotlight keresés eredményeként listázni. (A karakterfelismerés magyarul nem működik, ami azt jelenti, hogy nem próbálja meg a rendszer értelmes szóvá alakítani az elemzetteket, de ettől függetlenül a betűk egymásutánját megtalálja, még ha olykor esetleg hibázik is.)



A Language & Region / Nyelv és Régió felület legalján a magyar nyelven még el nem érhető, a rendszerbe integrált fordítási szolgáltatás által támogatott nyelveket találjuk. A rendszer a letöltött nyelvi támogatás esetén a gépekben lévő Neural Engine segédprocesszor révén képes helyben, internetes adatküldés nélkül elvégezni a fordítást.



Time Machine

Napjainkban több és több digitális adatot hozunk létre, és tárolunk az eszközeinken. Emiatt ezen adatok biztonsága még nagyobb jelentőséggel bír. Az az adat, amely csak egy helyen van megőrizve, nincsen biztonságban, hiszen a tárolására használt lemez tönkremehet, a gép elromolhat, eltűnhet, megsérülhet, és vele az adat elveszhet. Azok számára, akik a számítógépen alkotnak, munkát végeznek, fontos adatokat tárolnak, elengedhetetlen a folyamatos és gyakori biztonsági mentés készítése annak érdekében, hogy egy esetleges baj esetén a veszteséget minimalizálni tudják.

Az Apple többféle segítséget kínál ahhoz, hogy az adatvesztés kellemetlenségétől megóvjon minket. Ilyen például az iCloud szolgáltatás, az iCloud Keychain és az iCloud Drive: IMAP alapú levelezésünk szerveren tárolódik, és az eszközökre szinkronizálódik, így egy lemezhiba esetén nem vesznek el az adataink. Az iCloud Keychain révén a jelszóink kerülnek át gond nélkül egy másik meghajtón létrehozott rendszerre, amelybe az Apple ID azonosítónkkal bejelentkezünk. Az iCloud Drive révén pedig a legtöbb munkánkat lehetőség van a felhőben tárolni, azaz a helyi mentés mellett egy szerverre szinkronizált változattal használni az adott fontos iratot. Ezáltal ha a Mac-kel történik valami, az irat például a Pages újranyitásakor ismét elérhetővé válik, nem vész el.



A felhő alapú szinkronizálások mellett persze vannak olyan adataink, amelyeket méretük okán nem lenne sem kényelmes, sem ésszerű az interneten tárolni, nem beszélve arról, hogy használatuk ritkasága miatt nem is érné meg a feltöltésre várakozást a művelet. Ilyenek a pótolhatatlan családi videóink, a fénykép gyűjteményünk, vagy éppen levelezésünk archívumai, a Mail programban létrehozott levelesládák, amelyek az évek alatt több gigabyte-ra híztak. Ezek biztonságát csak helyi mentésekkel tudjuk garantálni, amely helyi mentések természetesen más alapvető adatokat is dupláznak, így a frissebb adatainkat éppúgy, mint mondjuk a Mac-re telepített betűcsalád készleteket, a rendszerbeállításainkat, vagy a Music / Zene alkalmazásban gyűjtött zenetárunkat.

Az Apple a rugalmas, gyors, megbízható és minimális felhasználói hozzájárulást igénylő helyi biztonsági mentési feladatokra alkotta meg a Time Machine (Időgép) nevű technológiát, amely révén folyamatos és önműködő mentési mechanizmus épül be a rendszerünkbe. A Time Machine révén akár óránként történik biztonsági mentés, és ha e célra egy hálózati tárhely egységet használunk, akkor a mentés úgy zajlik le, hogy nem is érzékeljük, mivel a Mac a háttérben intézi a műveletet.

Tipp: A hálózati tárhely mellett a Mac-hez folyamatosan csatlakoztatva lévő, például iMac háta mögött elrejtett csendes külső merevlemez is alkalmas lehet arra, hogy észrevétlen mentések készüljenek rá.



A Time Machine technológiát az Apple a Mac OS X 10.5 „Leopard” operációs rendszerben mutatta be, és a biztonsági mentés mellett alapvető funkciója, hogy róla vissza tudunk költöztetni egy rendszert egy másik Mac-re is, ha éppen számítógépet cserélünk.

Alapfeltételek
Minden további lépés előtt alapvető megjegyzés, hogy a Time Machine úgy működik zavarmentesen, ha a számítógép neve kizárólag ASCII karakterekből áll, azaz nem tartalmaz ékezetes betűket, és különleges szimbólumokat!

A számítógép nevét a System Settings / Rendszerbeállítások program General / Általános paneljén az About / Névjegy részen lehet módosítani - például MBP16, vagy hasonló, egyszerű névre. Az Apple hivatalosan támogatja az ékezetes és speciális karaktereket is, de a zavarok és kódolásból adódó nem kívánt problémák elkerülése érdekében a használatuk nem ajánlott.
A használatra javasolt karakterek: 0123456789abcdefghijklmnopqrstuvwxyzABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ



Aktiválás és mentések
A Time Machine aktiválásához szükség van egy nagy kapacitású külső meghajtóra, amely lehet Thunderbolt, FireWire, USB vagy ilyen meghajtók hálózatban megosztott formája. (A Time Machine támogatja az Xsan fájlrendszerű meghajtókat is, ha valamilyen céges környezetben felesleges tárkapacitás lenne az ilyen típusú meghajtón.)

Amikor egy ilyen eszközt csatlakoztatunk a Mac-hez, a rendszer önműködően rákérdez, hogy készítsen-e biztonsági mentést a lemezre, használja-e Time Machine mentésre az adott meghajtót. Ha a Use as Backup Disk / Használat biztonsági mentésre gombra kattintunk, akkor megnyílik a System Settings / Rendszerbeállítások Time Machine felülete, ahol további beállításokat tudunk végrehajtani. Fontos lehetőség, hogy alkalmazhatjuk az alapból is aktív lemeztitkosítást, így illetéktelenek nem férnek hozzá a tartalmához. Ez azért ajánlott, mert ha például egy olcsó mobil lemezre készítünk mentést, és azt elveszítjük vagy ellopják tőlünk, akkor sincsenek veszélyben az adataink, ha azokat kódolva tároljuk.

A titkosítás mellett lehetőség van még adathasználati korlátot is beállítani, ha a lemezen mást is szeretnénk tárolni.

A Time Machine a macOS Lion óta képes arra is, hogy a géphez kapcsolt külső lemezekről is készítsen mentéseket. Ennek azonban alapfeltétele, hogy az adott lemezen ne legyen Time Machine mentés. Másfelől megközelítve: Azon lemezről, amelyen Time Machine mentés van, nem tud a Time Machine biztonsági mentést készíteni, tehát olyan lemezen, amelyen mentésünket tároljuk, lehetőleg ne tároljunk kritikus adatokat, még ha a tárhely használati korláttal a rendelkezésre álló szabad helyen erre van is lehetőség!

A Time Machine aktiválását a System Settings / Rendszerbeállítások program General / Általános felületén a Time Machine pontban tudjuk végrehajtani, vagy a felső menüsorban jelen lévő Time Machine menüpontból az Open Time Machine Settings / Time Machine bállítások megnyitása menüpont megnyomásával.

Ilyenkor a rendszer felajánlja, hogy konfiguráljuk a Time Machine szolgáltatást. Amikor egy nagyobb kapacitású külső meghajtót csatolunk a rendszerhez, a Finder magától rákérdez, hogy szeretnénk-e azt a lemezt biztonsági mentések készítésére használni a Time Machine jóvoltából. Amennyiben ezt jóváhagyjuk, a Time Machine aktiválódik, és máris meg tudjuk adni a mentési paramétereket.

Fontos képesség még a Time Machine részéről, hogy egynél több meghajtóra is képes biztonsági mentést létrehozni. Ez azért jó dolog, mert ha gyakran használjuk több helyen tartósan a Mac-et, akkor sem maradunk biztonsági mentés nélkül. Ha például otthon egy Thunderbolt kapcsolatú külső meghajtóra mentjük a munkáinkat, akkor lehetőség van arra, hogy út közben egy mobil SSD-re is mentsünk, míg a munkahelyünkön egy harmadik tárhelyet használjunk.

Egyszerűen csak hozzá kell adni a mentési listához a további lemezeket, és akár külön is konfigurálhatjuk, hogy az egyes mentési céllemezekre milyen adatokat másoljon át a Time Machine - például a munkahelyen csak a munkával kapcsolatos mappákat, a mobil lemezre pedig csak a felhasználói fiókot, míg otthon akár a teljes Macintosh HD-t.

A mentési mánia oka természetesen nem az, hogy a Mac gyakrabban romlana el, mint egy PC, egyszerűen csak arról van szó, hogy a megismételhetetlen adatok esetén nem fejezhető ki anyagi értelemben a veszteség, ha a meghajtóval valami történik, így jobb az a lehetőség, ha vissza lehet állítani.

A Time Machine finomhangolása
A Time Machine alapbeállítás szerint a teljes meghajtóról (alapértelemezés szerint Macintosh HD) mentést készít.

Az Options / Opciók gombra kattintva tudjuk megadni, hogy például a System / Rendszer mappát ne mentse a Time Machine, hiszen ez visszaáll egy újratelepítés után. Itt egyszerűen a plusz jelre kattintva tudunk megadni olyan mappákat, amelyeket nem szeretnénk a mentésekben szerepeltetni.

A listára került elemeket úgy tudjuk eltávolítani, hogy kiválasztjuk őket az Options / Opciók palástablakában, és a mínusz (-) jelre kattintunk. Ezt akkor fog előfordulni, ha valamit tévedésből a biztonsági mentésből kihagyott elemek listájára tettünk.

A Time Machine nem úgy működik, mint a kézzel történő áthúzás, azaz nem tart minden alkalommal 2-3 óráig: az első mentést követően már csak a változásokról készít mentést, ezáltal sokkal gyorsabb lesz. A megoldás a metaadatokon alapszik, amely révén a rendszer tudja, melyek az újonnan létrehozott vagy változtatott adatok. A változások nyomon követése pedig az egyik fő eleme a Time Machine szolgáltatásnak: a megoldás napi szintén nyomon tudja követni, hogy milyen változások történtek a fájl struktúrában, és ha például véletlenül letörlünk egy mappát, akkor az időben visszafelé haladva megtalálhatjuk azt a pontot, amikor még megvolt. Vagy ha egy fontos iratot töröltünk a Finder egy mappájából, akkor az időben visszahaladhatunk oda, amikor még megvolt, kiválasztva és a Restore / Visszaállítás gombra kattintva pedig visszahelyezhetjük a jelenbe az elmúlt fájlt.

A Time Machine visszamenőleg addig képes eltárolni ilyen adatokat, amíg a biztonsági mentési célokra használt lemez be nem telik. Azaz nagy méretű lemez esetén akár hónapokra visszamenőleg is. Ha a lemez betelik, akkor a Time Machine okosan elkezdi letörölni a legrégebbi mentéseket az olyan iratokról, amelyeket már töröltünk, és folyamatosan törekszik arra, hogy az új mentésekhez szükséges helyet előteremtse.

Fontos átlátni, hogy a Time Machine nem azokat a tartalmakat törli, amelyeket a legrégebben mentette, hanem azokat a tartalmakat, amelyek már törölve vannak a Mac-ről, és a legrégebbi dátumú a biztonsági mentésük. Vagyis ha a "Családi fotók 2003" mappához 6 éve nem nyúltunk hozzá, így a Time Machine nem rögzített változást, akkor az a lemez betelésekor is érintetlen marad, hiszen a Mac aktuális állapotának tükrözése a cél, és a gépen a mappa most is megtalálható. Ha viszont az "Ex-kedvesem 2009" mappát 2010-ben töröltük a Mac-ről, akkor hely híján a Time Machine azt a mentésekből is eltünteti, mivel a Mac-en már nincsen meg, és az aktuális állapot rögzítéséhez a megtartása nem szükséges, a visszaállításának igényére pedig a legkisebb a valószínűség.

Adatok visszanyerése
Miután az első mentés megtörtént, máris lehetőségünk van a technológia használatára, mégpedig kétféleképpen. Az egyik, konvencionálisabb megoldás, hogy a működő számítógépen keresünk rá korábbi mentésekre.

Ilyenkor a Time Machine menüből a Browse Time Machine Backups / Time Machine mentések böngészése parancsot választva megjelenik egy időben visszafelé áttekinthető felület, ahol akár Spotlight kereső segítségével is rá tudunk keresni egy tartalomra, amely az idő egy korábbi stádiumában még a helyén volt, de most például nem találjuk.

Vagyis a Time Machine segítségével manuálisan napról napra is tudunk visszafelé haladni az időben, de a keresés révén kifejezetten rá tudunk keresni adott tartalomra is, amit esetleg éppen nem találunk - ha például töröltünk egy kapcsolatot a Contacts / Kontaktok (címtár) alkalmazásból, a kereső segítségével megtalálhatjuk azt a napot, amikor még megvolt az adott kapcsolat, és vissza is tudjuk állítani így.

A másik használati lehetőség egy új rendszer telepítésekor fordul elő. Előfordul, hogy valaki már nem rendelkezik a régi számítógépével, amikor átveszi az iJoe.hu boltban az újat, vagy például ellopták a régi gépet, vagy tönkrement a belső lemez, és a friss telepítésű gépre akar visszaköltözni a Time Machine mentéséből. Ilyenkor az új számítógépen egyszerűen lehetőség van arra, hogy immáron ne csak egy régi Mac-ről történhessen meg az átköltözés, hanem hogy a telepítés teljes egészében visszaállítsa a Time Machine legfrissebb biztonsági mentése alapján a rendszerünket. Ez gyakorlatilag az új Mac bekapcsolása után a nyelv kiválasztását követően felajánlott migrációs lehetőséggel történik.

A macOS 10.7 Lion és azt követő rendszerekkel standarddá vált Recovery HD partíció szintén kínál lehetőséget a Time Machine mentésből való visszaállításra, amely révén egy újonnan formázott lemezre van mód visszatölteni a mentésünket. Ennek előnye, hogy ha például nagyobb meghajtót vásárolunk a Mac-be, akkor könnyedén visszaköltöztethetjük adatainkat a kicsi meghajtóról a nagyra. A Time Machine a biztonsági mentésre használt tárhely egy dátum alapján azonosítható mapparendszerben tárolja el a biztonsági mentéseket. Itt manuálisan is hozzá tudunk férni a fájlokhoz, azaz nem kell a Time Machine látványos felületét használni, hanem egyszerűen kézzel is kikereshetünk és visszamásolhatunk egy-egy fájlt vagy mappát.



A megoldás folyamatosan működik, amikor a külső lemez csatlakoztatva van a géphez, és a nap folyamán használt fájlokról óránként biztonsági mentést készít, vagyis szinte percre kész állapot lesz elmentve a külső lemezen, ezzel biztosítva a fontos adataink biztonságát. Amikor a lemez nincsen csatlakoztatva, az Időgép értelemszerűen ezt érzékeli, és nem próbál meg menteni, nem zargatja a felhasználót hibaüzenetekkel, viszont az újbóli csatlakoztatáskor magától kezdi el a mentéseket. Az Apple ezen megoldása révén megkönnyebbülhetünk a Mac használata közben, ugyanis fontos adataink garantáltan redundáns formában kerülnek tárolásra anélkül, hogy manuálisan kellene keresgélnünk a lementendő anyagokat.

Technológiai háttér
A Time Machine funkció mögötti technológiai megoldások igen érdekesek azok számára, akik fogékonyak a dolgok fejlesztői oldalának megismerésére. Az Apple ennél a speciális fájlrendszeri megoldásnál alkalmazta a kötelező hozzáférés ellenőrzés nevű technológiáját (mandatory access control), amely a rendszerben szokatlan módon nem felhasználói oldalról vizsgálja a hozzáférést, hanem alkalmazás oldalról: a Time Machine mentés belsejéhez csak az a program férhet hozzá, amely azt eredetileg létrehozta.

Még a root felhasználó (rendszeradminisztrátor), vagy a mentés esetleges adminisztrátor jogú tulajdonosa sem végezhet törlést vagy módosítást a biztonsági mentésen felül. Az Apple ezzel a speciális fájlrendszeri megoldással garantálja a mentések érintetlenségét.

A másik érdekesség a UNIX típusú megközelítése a fájlrendszer másolatnak: a Time Machine mentések ellenőrzik, hogy mi változott, és a változatlan tartalmakról nem készítenek újabb mentést, mégis betekintve a mentés belsejébe mindig a friss állapotot láthatjuk. Ehhez a UNIX rendszerek úgynevezett rögzített hivatkozásait (hard link) használják, amelynek logikája, hogy az adathordozón egy bizonyos adattömegre több név is hivatkozhat. Az adattömeg mindaddig jelen van, amíg legalább egy hivatkozás van rá. Ezáltal tehát ha van egy mappa, amiről tegnap mentés készült, de ma nem változott, és emiatt a Time Machine ma nem menti, egy néhány byte-os kemény hivatkozás révén a fájlrendszerben úgy látszik, mintha ma is lementésre került volna a teljes mappa tartalom.

Többek között ilyen megoldásoknak köszönhető, hogy a Time Machine megbízható és gyors.



Date & Time / Dátum és idő

Kulcsfontosságú információ, ám emellett kötelezően rögzített eleme is a felső menüsornak az óra, ugyanos az értesítési központ funkció elérését a dátum és idő kijelzése biztosítja.

Ez az alapvető menü tartalom a System Settings / Rendszerbeállítások program General / Általános felületének Date & Time / Dátum és idő pontjára kattintva szabályozható.



A beállítási panelen az időzónát és a web alapú, így örökké pontos óra forrását tudjuk kiválasztani (Source) - európai vagy amerikai idő szolgáltató szerver alapján.

A macOS a nemzetközi dátum formátumokat jól ismeri, de lehetőségünk van ezeket személyre szabni a System Settings / Rendszerbeállítások program General / Általános felület Language & Region / Nyelv és szöveg felületén.

Az időzóna felület alatt tudjuk megadni, hogy hol tartózkodunk. Látszólag ennek nincsen jelentősége, de az óra átállítások alkalmával fontos, hogy Budapesten vagy Tokióban vagyunk, hiszen a világ több pontján más-más időben van a tavaszi és őszi óra átállítás, azaz az áttérés a téli és nyári időszámításra.

Az óra megjelenítésére és a dátum kijelzésére vonatkozó információkat a System Settings / Rendszerbeállítások program Control Centre / Vezérlőközpont felületén a Clock / Óra sorban tudjuk szabályozni.

Itt állítható be a másodperc kijelzés, a nap megjelenítés, vagy hogy digitális helyett pici analóg óra jelenjen meg a felső menüsorban.

Továbbá állítható annak megjelenése: a digitális (Digital) számokkal írja ki az időt, így az könnyedén leolvasható, míg az analóg (Analog) egy kerek órát mutat, amelyet viszont a menüsor méretében nehézkes pontosan látni. A digitális óránál beállítható, hogy mutasson másodperceket is (Display the time with seconds / Másodpercek megjelenítése), illetve/vagy az óra és perc közötti kettőspont másodpercenkénti villogása (Flash the time separators / Villogtasd az időelválasztót). Ugyanitt adhatjuk meg, hogy huszonnégy órás legyen az óra megjelenése (Use a 24-hour clock / 24 órás formátum használata), tehát 12:59 után nem 1:00 következik, hanem 13:00. Amennyiben nem huszonnégy órás a beállítás, úgy megadhatjuk, hogy jelezze az óra a délelőtt/délután információt (Show AM/PM / A de./du. jelző megjelenítése).



A dátum opciók alatt megadható, hogy mutassa a menüsor a nap kezdő hangját (H, K, Sz, Cs, P, Sz, V) (Show the day of the week / A hét napjának megjelenítése), illetve az is beállítható, hogy a dátum megjelenjen a menüsorban (Show date / Dátum megjelenítése).

Az extra funkciók közé tartozik az idő bejelentése, amelyre óránként, félóránként és negyedóránként van lehetőség. Ilyenkor a Customize Voice / Hang testreszabása gombra kattintva általunk kiválasztott hang bemondja a pontos időt. A Customize Voice / Hang testreszabása gombra kattintva kiválaszthatjuk, hogy melyik rendszerhang mondja be az időt, gyorsítani vagy lassítani tudjuk a hangját, továbbá a pontos időjelzésnek egyedi hangerőt is beállíthatunk, amely független a rendszer hangerőtől. Ez a paraméter azért is praktikus, mert ha zenehallgatás után nagy hangerőn hagytuk a rendszert, az időt nem bekiabálja, hanem visszafogott hangerővel bemondja a Mac. A magyar Tünde nevű hanggal is bemondathajuk az időt.

A dátum és idő beállítás révén a felhasználói szokásainknak leginkább megfelelő beállításcsokrot alkalmazhatjuk.



Sharing / Megosztás

A System Settings / Rendszerbeállítások program General / Általános panelének egyik legösszetettebb felülete a Sharing / Megosztás témakört felölelő rész, ahol a rendszer neve mellett az összes megosztási paramétert aktiválni és deaktiválni tudjuk, részletezve a megosztásban résztvevő felhasználók listáját és azok jogosultságait.



DVD or CD Sharing / DVD vagy CD megosztás - Optikai meghajtó kiszolgálás a macOS 10.14 vagy régebbi gépeken

FIGYELEM! Ez a felület csak akkor látható, ha van a Mac-hez optikai meghajtó csatlakoztatva, és a megosztás csak a macOS 10.14 vagy régebbi rendszert futtató gépek számára érhető el. Aktuális Mac gépeken az optikai meghajtó megosztása nem működik.

A felület első eleme révén aktiválhatjuk azon szolgáltatást, amely révén az optikai meghajtó nélküli, macOS 10.14 vagy régebbi rendszert futtató Mac gépek számára meg tudjuk osztani a géphez kapcsolt optikai meghajtót.

Ilyenkor az optikai lemezt a meghajtóval rendelkező gépbe helyezve nincsen egyéb teendőnk, mint a meghajtó nélküli gépen a Finder ablakok baloldali felületén (az úgynevezett sidebar felületen) kiválasztani a megosztott optikai meghajtót ikonját (Remote Disc / Távoli lemez), és máris hozzáférhetünk a másik Mac által megosztott tartalomhoz, általában egy régebbi szoftveres telepítőlemezhez. (Amennyiben több megosztott meghajtó is van a WiFi hálózatunkon, akkor azok a Remote Disc ikonra kattintva megnyíló szokványos Finder ablakban egymás mellett kilistázva lesznek láthatók, és tetszés szerint választhatunk közülük.)

A régi, macOS 10.14-et vagy korábbit futtató Mac felületén úgy jelenik meg az optikai lemez tartalma, mintha abban a gépben lenne a DVD vagy CD, vagyis teljesértékű szoftver telepítési lehetőséget kínál az optikai meghajtó ilyen módon való megosztása. Az Apple ugyanakkor azt már az elején leszögezi, hogy a DVD Player / DVD lejátszó ilyen jellegű használata nem támogatott, mert ahhoz nem elegendő a WiFi sávszélesség, tehát a DVD or CD Sharing / DVD vagy CD megosztás révén nem tudunk videó DVD-t megosztani egy optikai meghajtó nélküli géppel.

Screen Sharing / Képernyőmegosztás - A Mac képernyőjének megosztása műszaki támogatás céljából
A macOS egyik hasznos képessége a képernyő megosztásának lehetősége, amely révén helyi hálózatban a saját gépünk kijelzőjén láthatjuk egy másik Mac képernyőjét, beavatkozhatunk annak működésébe. A Screen Sharing / Képernyőmegosztás szolgáltatás révén például tanárok egy osztályteremben képesek csatlakozni több Mac-re, figyelni a diákok munkáját, nyomon követni a munkafolyamatot, illetve segítséget nyújtani, ha valamilyen működési nehézség adódna.

A képernyőmegosztás alapfeltétele, hogy a gépen bekapcsoljuk a Screen Sharing / Képernyőmegosztás funkciót. A Screen Sharing / Képernyőmegosztás egy fajtája a VNC (Virtual Network Computing) szolgáltatásnak, amely révén rálátásunk nyílik egyes kliens gépek képernyőjére.



A Computer Settings… / Számítógép beállítások… gombra kattintva további beállításokat hajthatunk végre: az Anyone may request permission to control screen / Bárki kérhet engedélyt a képernyő ellenőrzésére és vezérlésére paraméter révén bármely helyi felhasználónak hozzáférést tudunk biztosítani a számítógéphez. Ez praktikus, ha például demonstrálni kívánunk valamit egy gépen, és lehetőséget kívánunk adni másoknak, hogy azt saját gépük képernyőjén figyeljék meg.

A másik beállítási opció a VNC viewers may control screen with password / A VNC nézők vezérelhetik a képernyőt e jelszóval, amely révén megadhatunk egy jelszót, amely révén bármilyen vezérlési igényhez az macOS Screen Sharing / Képernyőmegosztás képességén túl jelszó szükséges - ennek akkor van jelentősége, ha például az iPaden futó VNC klienssel kívánunk belépni a gépünkre, és megfigyelni, vezérelni annak működését.

A macOS beépített képernyő megosztása hasznos lehet, ha kisebb hálózatokat szeretnénk alkalmi jelleggel figyelni, de komolyabb műveletekhez, több kliensre való szoftver frissítéshez, csoportos szoftver telepítéshez, naplózáshoz az Apple Remote Desktop nevű, professzionális szintű alkalmazás nyújt megfelelő megoldást.
Az Apple Remote Desktop szoftver képességeiről…
Magyar nyelvű ekönyv az Apple Remote Desktop szoftverről…

A képernyőmegosztás helyi hálózatban és interneten keresztül is működik, akár távolról is hozzá tudunk férni a hálózat többi gépéhez. A csatlakozás legegyszerűbb módja a Finder ablakok bal oldalán (sidebar) lévő Shared / Megosztott felületen látható megosztott számítógép nevére kattintás, majd az így megnyíló ablakban a jobb felső sarokban látható Share Screen… / Képernyőmegosztás és Connect As… / Kapcsolódás mint… gombok közül az elsőre kattintani. Ekkor a rendszer kapcsolódik a másik Mac-hez, amelyen a képernyőmegosztás aktív, és jelszót kér a hozzáféréshez.

A képernyőmegosztáshoz az macOS egy külön programot indít el a Screen Sharing / Képernyőmegosztás formájában a megfigyelő gépen, amely egy önálló alkalmazásba tömöríti a megosztási feladatokat - ennek előnye többek között, hogy hálózati hiba esetén nem befolyásolja a Finder működését. A képernyőmegosztással kapcsolatosan a Screen Sharing / Képernyőmegosztás program View menüjében található két fontos beállítási opció a megfigyelő számítógépen: az Adaptive Quility / Adaptív minőség jóvoltából a rendszer a hálózat lehetőségeihez idomítja a képernyő megjelenítés minőségét, azaz rossz hálózat esetén butítja annak minőségét; az Full Quality / Teljes minőség a hálózat képességeitől függetlenül a legjobb minőségben jeleníti meg a másik gép képernyőjét, de ha a hálózat gyenge, akkor akadás, szakadozás bontakozhat ki. Utóbbi esetben az egérrel igen nehéz finom mozdulatokat végrehajtani a megfigyelő gépről a megfigyelt gépen.

Az Allow access for / Elérés engedélyezése beállítás alatt adhatjuk meg a felhasználóknak azt a listáját, akiknek engedjük a hozzáférést a megfigyelt géphez. Alapbeállítás szerint csak adminisztrátor felhasználóknak van joga a hálózatban mások gépét megfigyelni, amennyiben mások bekapcsolva tartják a Screen Sharing / Képernyőmegosztás paramétert. (Természetesen ha az adminisztrátor ezt a funkciót bekapcsolta, akkor egy standard felhasználó nem tudja azt kikapcsolni.)

A Screen Sharing / Képernyőmegosztás révén tehát kényelmesen figyelhetjük meg és vezérelhetjük a helyi hálózatban lévő számítógépeket, a System Settings / Rendszerbeállítások alkalmazásban található beállítások révén pedig a kliens gépeken különösebb bonyodalom nélkül tudjuk életre hívni ezt a szolgáltatást.

• File Sharing / Fájlmegosztás helyi hálózatban
A számítógép használatával kapcsolatos egyik standard feladatkör az állományokhoz való külső hozzáférés biztosítása, a hálózat többi gépével való adatcsere. Ezt a feladatkört látja el a File Sharing / Fájlmegosztás, amelynek paramétereit szintén a System Settings / Rendszerbeállítások program General / Általános paneljének Sharing / Megosztás felületén tudjuk finomhangolni, illetőleg itt van mód a szolgáltatást ki- és bekapcsolni.

Az állománymegosztás révén valamely külső felhasználó - legyen az Mac, Windows vagy más operációs rendszer használója - képes hozzáférni a számítógépünk bizonyos, általunk meghatározott tartalmaihoz, azt olvasni és/vagy írni, onnan adatokat másolni.



A File Sharing / Fájlmegosztás felületen két mező jelenik meg: a Shared Folders / Megosztott mappák felirat alatt adhatjuk meg az általunk elérhetővé tenni kívánt mappák listáját.

Tipp: A saját felhasználói fiókunkba egy közeli Mac gépről a felhasználónév és jelszó birtokában pusztán a fájlmegosztás elindítását követően be tudunk lépni, vagyis semmilyen egyéb beállítás nem szükséges, csak be kell kapcsolni a File Sharing / Fájlmegosztás szolgáltatást.

Az állománymegosztás használatához hálózati kapcsolatra van szükség két számítógép között, amely lehet AirPort (WiFi), Ethernet, Bluetooth, FireWire, Thinderbolt alapú, tehát ezen csatlakozók mindegyikét használhatjuk IP alapú hálózati kommunikációra, a megosztás alapjául szolgáló kapcsolat létrehozására.
A hálózati beállításokkal kapcsolatosan a System Settings / Rendszerbeállítások program Network / Hálózat paneljét célszerű megismerni…

A Shared Folders / Megosztott mappák beállítása alatt lévő plusz jellel tudunk további mappákat hozzáadni a megosztáshoz, de fontos, hogy itt csak olyan tartalmat adjunk meg, amelyben nincsenek privát adatok. A mappák közül bármelyiket a mínusz jellel tudjuk eltávolítani. Az itt hozzáadott mappák minden olyan felhasználó számára elérhetőek lesznek, akiknek hozzáférést biztosítunk a számítógépünkhöz.

De ki is férhet hozzá a géphez és milyen jogosultságokkal? Ezeket a paramétereket ugyanitt, a Users / Felhasználók felület alatt tudjuk meghatározni. Alapbeállítás szerint az Everyone / Mindenki felhasználói csoport számára van engedélyezve hozzáférés a megadott mappákhoz (gyárilag csak a Nyilvános - Public - mappához), és mindössze olvasási joggal rendelkeznek a felhasználók, vagyis fájlokat másolhatnak és nyithatnak meg a nyilvános mappánkból, de nincsen lehetőségük onnan törölni vagy oda újabb iratokat elhelyezni.



A Users / Felhasználók felület alatt engedélyezhetünk további személyek számára hozzáférést a géphez, mégpedig név megadásával. A plusz jelre kattintva a Contacts / Kontaktok címtár programunk tartalma jelenik meg, és onnan hozzáadhatunk a rendszerhez új felhasználókat. Amennyiben a gépen már létrehozott felhasználókat ruházunk fel megosztási hozzáféréssel, akkor nem kell jelszót megadnunk, hiszen a létező felhasználóknak már van jelszava.

A Mac-en lévő felhasználók listáját a System Settings / Rendszerbeállítások program Users & Groups / Felhasználók és csoportok felületén tudjuk áttekinteni. Itt az adminisztrátor, standard és vendég mellett létezhetnek úgynevezett Sharing Only / Csak megosztási felhasználók, akik úgy kerülnek a listára, hogy a fent körülírt helyen hozzáadjuk őket a listához.



Ha tehát nem felhasználót, hanem a címtárunkból egy személyt választunk, akkor a név kiválasztását követően a Select / Kiválasztás gombra kattintva a rendszer jelszót fog kérni, amely azért szükséges, hogy az adott felhasználó csak e jelszó birtokában tudjon úgy belépni a gépre, hogy az átlag vendég felhasználónál (Guest) kapott többlet jogosultságokhoz hozzáférjen.

Felhasználók hozzáadásának két esetben van jelentősége: egyrészt akkor, ha olyan jogosultságokkal akarjuk felruházni az adott felhasználót a saját jelszónk megadása nélkül, amelyhez több jogra van szüksége egy sima vendégnél (a Guest felhasználó a Public mappánkat tudja olvasni, illetve az abban található Drop Box mappába tud fájlokat tenni, de magát a mappát nem tudja megnyitni); másrészt akkor, ha a Mac-től eltérő operációs rendszerek számára kívánunk megosztást eszközölni.

Kiszolgálási protokollok platformok szerint
Az Apple világban két protokoll típus jellemző a helyi hálózati kommunikcióban:
AFP: Apple Filing Protocoll (hagyaték)
SMB: Server Message Block (ipari szabvány)

A különféle protokollok közül az AFP az 1980-as évekből származik, kizárólag a régebbi, HFS vagy HFS+ fájlrendszerű Mac gépek kapcsolatához használható, de Mac-ről Mac-re SMB kapcsolaton keresztül is lehetőségünk van csatlakozni és állományokat megosztani.

A macOS 10.9 "Mavericks" rendszertől kezdődően az Apple áttért az ipari szabvány SMB protokoll használatára, és az AFPS (Apple File System) formátumú meghajtók kizárólag SMB protokollon oszthatóak meg és érhetőek el. A rendszerben ez az alapértelmezett, tehát ha a Finder Go / Ugrás menü > Connect to Server… / Kapcsolódás szerverre… menüpontban megnyíló ablakba csak egy gép nevét írjuk be a helyi hálózat szereplői közül, akkor a rendszer SMB protokollal kísérli meg a kapcsolatot.

Belépés adminisztrátorként
Gyakori eset, hogy a hálózati megosztás közben adminisztrátori kontónkkal kívánunk egy idegen gépről belépni a saját gépünkre. Természetesen az SMB kapcsolattal az adminisztrátori belépés esetén minden olyan jogunk megvan a megosztott Mac-en, mintha előtte ülnénk, tehát bármely mappát meg tudjuk nyitni, törölhetünk, mozgathatunk vagy bemásolhatunk fájlokat. (Az SMB és más hálózati törlésekkel kapcsolatos fontos információ, hogy ilyen esetben a fájlok azonnal törlődnek, tehát nem a Kukába helyeződnek, így aztán praktikus odafigyelni az esetleges törlési műveleteknél. A rendszer egyébként minden esetben rákérdez, hogy tényleg törölheti-e azonnal a kiválasztott fájlokat.)



Megosztás Windows számítógépek felé
A Windows alapú PC-k számára is SMB protokoll segítségével tudunk kiszolgálást végrehajtani, ám ott az Options… / Beállítások… felületen külön be kell kapcsolni a megosztásnak ezt a módját, és minden felhasználót külön jelszóval el kell látni, amellyel Windows irányból be tud lépni a Mac-re.

A Windows felé irányuló állománymegosztáshoz mindenképpen szükséges a felhasználók hozzáadása a rendszerhez a File Sharing / Fájlmegosztás felület Users / Felhasználók listájánál: itt a már fentebb részletezett módon, a plusz jelre kattintva tudunk új felhasználót hozzáadni a listához. A megjelenő felületen az Contacts / Kontaktok tartalmát kínálja fel a rendszer.



A következő lépés az Options… / Beállítások… gombra kattintás, és ott a Share files and folders using SMB / Fájlok és mappák megosztása SMB használatával kiválasztása. Ez a Windows számára nem elegendő, a lentebb található listán ki kell pipálni és plusz jelszóval el kell látni azokat a felhasználókat, akik számára az SMB megosztást aktiválni kívánjuk Windows irányából, és e felhasználók a megadott név-jelszó párossal tudnak belépni a Mac-re, mint SMB kiszolgáló.

Megjegyzés: Ennek a továbbiakban leírt nyomtatómegosztás terén is van jelentősége, mert ha Windows kliens felé kívánunk nyomtatót megosztani, mindenképpen szükséges az SMB megosztás bekapcsolása, ott a felhasználók külön SMB jelszóval való felruházása.

A Windows felé irányuló megosztásnál fontos paramétereket rögzítünk a File Sharing / Fájlmegosztás felületen megadott mappák és jogosultságok beállításaival, így ebben az esetben külön foglalkozni kell e témával.

Amennyiben egy felhasználó számára meg akarjuk szüntetni az SMB megosztást, egyszerűen csak el kell venni a pipát a neve elől jelszó megadásával.

Megosztott Windows gépek elérése
Az Apple nem csak kiszolgálóként támogatja az SMB-t, kliensként is képes ezt a szabványt használni. Ha egy PC-n bekapcsoljuk a Mac számára is biztosított elérést, az SMB alapú megosztást, akkor a Mac egyrészt látni fogja a megosztott gépet a hálózatban egy jellegzetes öreg CRT monitor formájában, amelyen éppen kék halál, a Windows jellegzetes összeomlása látható. A gép egyrészt megjelenik a Finder ablakok bal oldali ikonsorának Locations / Helyek felülete alatt, illetőleg a Go / Ugrás menü > Connect to Server… / Kapcsolódás szerverre… parancsra megnyíló ablakban a Browse / Böngészés gombra kattintva is.

A Windows kiszolgálóhoz e felületen dupla kattintva tudunk csatlakozni felhasználónév és jelszó megadásával, vagy ezek híján vendégként (Guest).

A Connect to Server… / Kapcsolódás szerverre… ablakban a következő formátumban megadott eléréssel is tudunk a megosztott Windows géphez kapcsolódni:
smb://domain/megosztottmeghajtóneve vagy
smb://IPcím/megosztottmeghajtóneve

A Connect to Server… / Kapcsolódás szerverre… ablakban megadott felhasználói nevek és jelszók eltárolhatók a kulcskarikán, így később nem kell beírni őket, a rendszer megjegyzi azokat. Ehhez a felhasználói név és jelszó beírására szolgáló párbeszédablak alján lévő Remember this password in my keychain opciót kell kipipálni.
Bővebben a Keychain Access / Kulcskarika hozzáférés programról…

• Printer Sharing / Nyomtatómegosztás helyi hálózatban
Napjainkban általában már elterjedt, hogy a nyomtatók rendelkeznek vezeték nélküli képességekkel, így a helyi hálózatban lévő kliensek szinte mindegyike kihívás nélkül tud nyomtatni rajtuk keresztül. Sőt, egyes termékek akár távolról, egy email cím használatával tud fogadni nyomtatási feladatokat akár a világ másik részéről.

A nyomtatómegosztási képességek arra az eshetőségre jelentenek megoldást, ha kábelen, tipikusan USB-n kapcsolódó nyomtatót szeretnénk a helyi hálózatban több felhasználó részére elérhetővé tenni, megosztani.A több számítógéppel rendelkező háztartásokban mindennaposnak mondható igény a nyomtatómegosztás, amelyre a macOS széleskörű támogatást biztosít.

A nyomtatómegosztás feladatait a General / Általános panel Sharing / Megosztás felületén Printer Sharing / Nyomtatómegosztás pontja segítségével tudjuk aktiválni és finomhangolni. A rendszer lehetőséget ad a nyomtatók megosztására mindenféle konfigurálás nélkül bármely Mac számára, illetve némi beállítás nyomán a Windows alapú gépek számára is.

Amennyiben nyomtatóvásárlás előtt állunk, célszerű már eleve széles kompatibilitást nyújtó AirPrint nyomtatót vásárolni. Erről egy lista itt tekinthető át:
https://support.apple.com/en-us/HT201311



Nyomtatómegosztás Mac alatt
A Mac alatti nyomtatómegosztás a Bonjour protokollt használja, vagyis az Apple konfigurálást nem igénylő, önfelismerő hálózati technológiáját. (A Bonjour korábbi neve Rendezvous, a régebbi macOS verziókban ezt az elnevezést ismerhettük.)

A Macintosh alatti nyomtatómegosztás az az eset, amikor egy Mac a rácsatlakoztatott USB-s nyomtatót egy vagy több Mac gép felé megosztja. Ilyen esetben nem szükséges semmiféle konfigurálás, csupán ki kell választani a megosztani kívánt nyomtatót - egyszerre akár több nyomtatót is megoszthatunk -, és elindítani a Printer Sharing / Nyomtatómegosztás funkciót. A nyomtatók listája a Printers / Nyomtató felület alatt található, ahol pipával tudjuk jelölni, hogy mely nyomtatót kívánjuk megosztani. Ha csak egy nyomtató van, akkor pipa nélkül meghiúsul a megosztás, tehát ilyenkor mindenképpen ki kell pipálni azt az egy elemet. A Mac alól egyszerre akár több nyomtatási folyamatot is indíthatunk, tehát nincsen akadálya a kettő vagy akár több nyomtató csatlakoztatásának.
Bővebben az macOS nyomtatási képességeiről…



A nyomtató használatánál alapbeállítás szerint nincsenek felhasználók definiálva, hanem mindenki számára elérhető a nyomtatási funkció. Amennyiben felhasználókat adunk a listához (Users felület > plusz jel), abban az esetben a rendszer úgy értelmezi, hogy minden felhasználó számára nem engedélyezzük a nyomtatást (No Access), csak a megadott felhasználók számára. Erre akkor lehet szükség, ha sokfelhasználós hálózatban vagyunk, és nem kívánjuk, hogy bárki használhassa a nyomtatónkat, csak néhány embert adunk hozzá a listához. (Ha ezt követően az Everyone - mindenki - csoportot átállítjuk Can Print - nyomtathat - paraméterre, akkor a felhasználók törlődnek, hiszen onnantól nincsen értelme a felhasználók megadásának.)

Nyomtatómegosztás Windows kliensek felé
A macOS remek alapeleme a csapatmunkának, így nem nehéz megosztani egy nyomtatót a Mac felől a Windows gépek irányába a hálózatban.

Megosztás Bonjour hálózaton keresztül
A megosztás legegyszerűbb módja a Bonjour alapú kiszolgálás. Ilyen esetben csupán a Mac-es megosztáshoz hasonló módon aktiválni kell a nyomtatómegosztást.

A Windows gépen az első teendő, hogy le kell tölteni a Bonjour Print Services for Windows csomagot, amely egy ingyenes megoldás, amely lehetővé teszi a Microsoft operációs rendszerén a Bonjour technológia használatát.

A csomag innen tölthető le:
http://support.apple.com/kb/DL999

A Bonjour a Windows gépeken az 5353-as UDP portot használja, amelyet meg is nyit a működéshez. Amennyiben saját tűzfal alkalmazás fut a gépen, úgy a Bonjour működéséhez manuálisan ki kell nyitnunk ezt a portot.

A Bonjour megosztás használatához olyan nyomtatóra van szükség, amely támogatja ezt a technológiát. Ez nem minden nyomtatónál elérhető, így erről a vásárlás előtt célszerű tájékozódni. Amennyiben nem elérhető ez a megoldás, úgy SMB alapú megosztásra is van lehetőség a Mac alól a Windows kliensek irányába.

Megosztás SMB protokollal
Az USB nyomtatónkat a Windows felhasználók számára SMB/CIFS protokollon tudjuk megosztani, amelynek használatához a nyomtatómegosztás bekapcsolása (Printer Sharing paraméternél pipa) és a választott nyomtató megadása (pipa bekapcsolva hagyása) után a File Sharing felületre kell visszatérnünk. Itt az Options… / Beállítások… gombra kattintva ki kell pipálnunk a Share files and folders using SMB (Windows) opciót, majd pipával ellátni azt a felhasználót, amelyik a nyomtatót megosztja. A pipa elhelyezése jelszót is kér.

Ezt követően a Windows felhasználók akkor tudnak a Mac-ről megosztott nyomtatón keresztül nyomtatni, ha adminisztrátor felhasználóként vannak bejelentkezve, és úgy állítják be a nyomtatójukat, hogy PostScript nyomtató meghajtót használjanak. (Ez szükséges akkor is, ha nem PostScript nyomtatóról van szó. A Mac fogja lefordítani és értelmezni a PostScript adatokat a Windows felől.)



• Remote Login / Távoli bejelentkezés - Belépés SSH-val SFTP protokoll használata mellett
A Remote Login / Távoli belépés szolgáltatás révén Secure Shell (SSH) kapcsolattal van mód távolról bejelentkezni a Mac-re annak IP címe, illetve egy felhasználói név ismeretével. A szolgáltatás Secure File Transfer Protocol (SFTP) kommunikációt használ.

Az SSH kapcsolatot olyan programokban van mód használni, mint a Terminal, ahol a következő formátumban tudunk belépni:
ssh -l felhasznalonev [IP cím], tehát például ssh -l iJoe [10.0.1.7]. (A felhasználónév használata opcionális. A Terminal használatához a számítógépen szükséges jelszót beállítani. A jelszó nélküli rendszereken nem tudjuk a Terminal olyan funkcióit használni, ahol jelszót kell megadni. Jelszót a System Settings / Rendszerbeállítások program Users & Groups / Felhasználók és csoportok paneljén van mód beállítani.)



A Remote Login bekapcsolásával a macOS aktiválja a Secure File Transfer Protocol (SFTP) szolgáltatást is a fájlcseréhez. Továbbá beállítható az infó gombra kattintva az is, hogy a belépésre jogosult felhasználók a Mac teljes tartalmához hozzáférhessenek-e.

(A Remote Login szolgáltatás nem támogatja a Telnet kapcsolatot, mert az nem nyújt elégséges biztonságot a macOS színvonalához.)

• Remote Management / Távoli felügyelet - Az Apple Remote Desktop hozzáférése
A Sharing / Megosztás felület Remote Management / Távoli felügyelet opcióját akkor kell aktiválnunk, ha szeretnénk, hogy egy rendszergazda kívülről elérje a gépet az Apple Remote Desktop alkalmazás segítségével.

A Remote Management bekapcsolásakor a rendszer többféle hozzáférési jogosultságot engedélyeztet velünk, amely révén korlátozhatjuk a géphez kívülről hozzáférők lehetőségeit. Megadhatjuk, hogy a gépet figyelhetik (Observe), illetve beállíthatjuk, hogy lehetőséget adunk a gép vezérlésére (Control), de figyelmeztetést kérünk arról, hogy figyelik a képernyőnket (Show when being observed). A kívülről figyelő felhasználónak engedélyezhetjük a riportok készítését (Generate reports) (a riport az Apple Remote Desktop működésének alapeleme), megnyisson és bezárjon alkalmazásokat (Open and quit applications), beállításokat változtasson (Change settings), töröljön és felülírjon elemeket (Delete and replace items), szöveges üzeneteket váltson velünk (Start text chat or send messages), újraindítsa és kikapcsolja a számítógépet (Restart and shut down), kimásoljon elemeket (Copy items). Ezen jogosultságok beállításait a bekapcsoláskor megkérdezi a System Settings / Rendszerbeállítások, de később bármikor módosíthatjuk, ha ki- és bekapcsoljuk a Remote Management funkciót.

A számítógép könnyebb azonosíthatósága érdekében lehetőség van a Computer Settings… gombra kattintva négyféle információ blokkot megadni (Info 1, 2, 3, 4), ahová például a gép nevét vagy típusát, a felhasználó nevét, e-mail címét megadhatjuk. Emellett be tudjuk kapcsolni, hogy a rendszer mutassa a Remote Management állapotot a felső menüsorban (Show Remote Management status in menu bar), amely révén egy távcső jelenik meg a menüsorban, és a segítségével például az adminisztrátornak tudunk üzenetet küldeni, illetve látjuk, ha figyelik a gépet.



Lehetőséget adhatunk bárkinek arra, hogy engedélyt kérjen a képernyő figyelésére (Anyone may request permision to control screen), amely tantermekben hasznos lehet, ha valamit egy diák kíván prezentálni a képernyőjén. A VNC viewers may control screen with password opcióval pedig jelszóvédetté tehetjük a géphez való távoli hozzáférést.

A Remote Management azért különbözik a Screen Sharing / Képernyőmegosztás opciótól, mert még utóbbi helyi hálózatra korlátozódik, az Apple Remote Desktop programcsomag révén a Remote Management révén bárhonnan hozzáférhetünk egy számítógéphez annak IP címe ismeretében.

• Remote Apple Events / Távoli Apple események - Hálózati AppleScript hozzáférés
A Sharing / Megosztás panelen van mód bekapcsolni azt az opciót, amely révén egyes hálózati felhasználóknak hozzáférést engedünk ahhoz, hogy a gépükön futó AppleScript alkalmazások Apple eseményeket futtassanak le számítógépünkön. Apple eseménynek nevezzük az AppleScript programokat vagy az azokból felépülő alkalmazások részleteit. Az Apple eseményekre engedélyezése révén a más gépeken futó programok választ kapnak a számítógépünktől anélkül, hogy bármilyen mélyebb hozzáférést adtunk volna a számítógéphez vagy annak erőforrásaihoz.

Ennek segítségével például nyomtatni tudnak a gépünk igénybevételével vagy meg tudnak nyitni egy-egy fájlt onnan külön belépés és engedélyezés nélkül.

• Internet Sharing / Internet megosztás - A világhálóhoz való hozzáférésünk nyilvánossá tétele
A macOS alapú rendszerek elegáns és praktikus képessége, hogy internet kapcsolatukat meg tudják osztani bármely csatlakozón keresztül az internetelérésre használt csatlakozón kívül. Ezáltal meg tudjuk osztani a kábelen érkező internetet WiFin olyan eszközök számára, amelyek kábelen nem kapcsolódnak, ha nincsen az adott helyszínen WiFi, illetve a Mac bármely hálózati portjainak kombinációja lehetséges megosztási képlet.



Az Internet Sharing / Internet megosztás felület a System Settings / Rendszerbeállítások programbaneléggé célirányos: a Share your connection from / Kapcsolat megosztási innen felnyíló menüben ki tudjuk választani, hogy melyik porton át érjük el az internetet: ha WiFin, akkor a WiFi internetet tudjuk továbbosztani például kábelen keresztül. Miután kiválasztottuk, hogy milyen kapcsolatot kívánunk megosztani, csak azt kell megadni, hogy milyen csatlakozókra: itt a rendszer felsorolja az összes olyan csatlakozófelületet, amely IP alapú kommunikációra alkalmas, mint az Ethernet, (régi gépeken a FireWire) vagy a Thunderbolt, számos virtuális csatlakozó és a géphez rendszerint csatlakoztatott hálózati adapterek is megjelennek a listán.

Ha a beállításokat elvégeztük, csak be kell kapcsolni a szolgáltatást. Ekkor a rendszer rákérdez, hogy tényleg meg kívánjuk-e osztani az internetkapcsolatunkat: a Start gombra kattintva jóvá tudjuk hagyni az indítást.

Amennyiben az internetkapcsolatot vezetékről osztjuk meg AirPort hálózat formájában például mobil eszközök számára, akkor megjelenik az ablakon egy AirPort Options… gomb is, amelyre azért van szükség, mert a gépünk ilyenkor egy WiFi router szerepét veszi át, így aztán név és biztonsági beállítások is szükségesek rajta.

A Mac képes arra, hogy önálló WiFI hálózatot hozzon létre, amelyre maximum 10 kliens tud felcsatlakozni. Ehhez el kell neveznünk a hálózatot (Network Name / Hálózat név), igény szerint választhatunk csatornát is, amelyre akkor lehet szükség, ha például amerikai gépek is vannak a hálózatban (az amerikai gépek 1-10-ig támogatják a csatornákat, a fölötte lévőkre vagy nem tudnak kapcsolódni, vagy nem képesek adatforgalomra). A rendszer az 1, 6, 11, 36, 40, 44 és 48 számú csatornákat engedi használni.

Továbbá biztonsági lehetőségként WPA3 Personal vagy a régebbi kliensek kedvéért a lefelé kompatibilisebb WPA2/WPA3 Personal titkosítást is megadhatunk, amely révén illetéktelenek nem férnek hozzá a hálózathoz.

Miután jóváhagytuk a számítógépünk által alkotott WiFI hálózat adatait, csak el kell indítani a megosztást, és máris lehetősége van 10 kliensnek a kapcsolódásra. Természetesen az internet megosztás valamennyi erőforrást igénybe vesz a gépünkből, így érdemes azt mértékkel használni. A beindított WiFi alapú internet megosztást az mutatja, hogy a WiFI menüben egy felfelé mutatú nyíl jelenik meg.

Használat után ne feledjük el kikapcsolni az internet megosztást!

• Content Caching / Tartalom gyorsítótárazás
Az Apple a kis- és középvállalkozások, oktatási intézmények számára alkotta meg a Content Caching / Tartalom gyorsítótárazás szolgáltatást, amelynek lényege, hogy egy, lehetőség szerint kijelző nélküli, kifejezetten szerver funkciókat ellátó gép folyamatosan letölt bizonyos sűrűn elérendő tartalmakat az Apple szervereiről, így a többi eszköz a helyi hálózatban nem terheli az internet kapcsolatot, hanem erről a gépről helyben tölti le a tartalmakat.

A funkció lényege, hogy amikor egy 20 gépből álló flotta vagy 50 darab iPhone beérkezik egy céghez, és egy előző este megjelent szoftverfrissítésre rászabadul, akkor ne terheljék feleslegesen a céges internet kapcsolatot, hanem egy Mac - amely lehet akár a recepciós indokolatlanul nagy teljesítményű iMac modellje vagy a NAS mellett dolgozó Mac mini - folyamatosan letölti az Apple legfrissebb szoftvereit, illetve az iCloud kontóhoz tartozó, gyakran elért tartalmakat, így amit csak lehet, azt helyi hálózatban szolgál ki, nem pedig internetről sokkal lassabban.

Ez a funkció bárki számára hasznos lehet, aki egynél több Mac-et használ ugyanazzal az Apple ID-vel, de főként azok veszik hasznát, akik akár kis méretű céges gépparkot, akár nagyobb méretű családi gépparkot üzemeltetnek. Ha van a családban 3-4 Mac, akkor már idő takarítható meg azzal, ha a mindig futó asztali gépen vagy a dedikált média szervernek használt Mac mini számítógépen üzembe állítunk egy Content Caching / Tartalom gyorsítótárazó kiszolgálót. Természetesen ennek alapfeltétele, hogy ez a gép lehetőleg nagy tárhellyel rendelkezzen.

A Content Caching / Tartalom gyorsítótárazás rendszerkövetelménye, hogy a helyi hálózati router RFC 1918 megfelelőségű IP-cím kiosztást végezzen, vagyis ezeket a zónákat ossza ki:
10.0.0.0 és 10.255.255.255 között (10/8 előtag)
172.16.0.0 és 172.31.255.255 között (172.16/12 előtag)
192.168.0.0 és 192.168.255.255 között (192.168/16 előtag)

A szolgáltatás nagyszerűsége, hogy a hálózatban lévő Mac gépeken és egyéb klienseken semmiféle beállítást nem kell eszközölnünk, azok kommunikálva a gyorsítótárazó géppel alapból onnan fogják letölteni a frissítéseiket, és nem az internetről.

A funkció egyrészt rendszer- és szoftverfrissítéseket, másrészt az adott Apple ID alatt elérhető iCloud tartalmakat képes gyorsítótárazni a többi eszköz számára. Ez azt jelenti, hogy akár az iCloud felületén tárolt dokumentumok, fényképek tárazhatók.

A beállítás során megadhatjuk, hogy a Mac tárhelyének mekkora részét szeretnénk gyorsítótárazásra rendelkezésre bocsátani.



A funkció bekapcsolását követően a gép jelentős számú frissítést tölt le, hogy azok elérhetőek legyenek az eszközök széles köre számára. A Content Caching / Tartalom gyorsítótárazás színkódokkal jelöli az állapotát: bekapcsolva zöld pötty, kikapcsolva halványszürke pötty mutatja az aktuális státuszt, amikor sárga, akkor indulásban vagy leállásban van, de nem érhető el, amikor sötétszürke, akkor pedig éppen adatokat mozgat.

E szolgáltatás kiegészítő lehetősége, hogy a Mac a saját internet kapcsolatát képes megosztani azon iPhone modellek számára, akik USB-n keresztül a Mac-hez kapcsolódnak. Ez által azok sem terhelik a hálózatot. E funkció használata esetén az Internat Sharing / Internet megosztás nem használható.

A Content Caching / Tartalom gyorsítótárazás felfedezéséhez újra kell indítani az eszközöket. Amennyiben nem indítjuk újra, csak némi idő elteltével fedezik fel a szolgáltatást, újraindítás esetén viszont azonnal élnek annak lehetőségével.

• Media Sharing / Média megosztása
Az Apple még a 2010-es években tette lehetővé, hogy a Mac gépen futó akkor iTunes program tartalmát elérjük más eszközeinkről, és egyrészt például iPhone, iPad vagy iPod touch segítségével tudjuk vezérelni a zenelejátszást, másrészt pedig hozzáférjünk a Mac zenei tartalmához, és ezeken az eszközökön tudjuk úgy hallgatni azt, hogy a mobil készülékeink szűkös tárhelyére zenét másolnánk. Az akkor Home Sharing / Otthoni megosztás nevű szolgáltatás aztán bővült, a tvOS fejlődésével az Apple TV számára is elérhetővé vált, és ma már a System Settings / Rendszerbeállítások program General / Általános felületén, a Sharing / Megosztás részben került összefoglalásra a tudása. Ez egy logikus lépés, hiszen minden megosztási tartalom itt van, így ezt a képességet sem kell külön szabályoznunk a Music / Zene alkalmazásban és a Photos / Fotók alkalmazásban.



A Media Sharing / Média megosztás révén a Music / Zene programban lévő tartalmaink válnak elérhetővé az azonos Apple ID-t használó többi eszköz számára a helyi hálózatban, valamint a Photos / Fotók programban lévő, kiválasztott tartalmak, albumok vagy személyek az Apple TV számára.

A Media Sharing / Média megosztás révén például egy folyamatosan otthon lévő asztali gépen elegendő tárolni a kedvenc zenéinket, és azokat bármely más eszközön is elérhetjük, ha otthon zenét szeretnénk hallgatni. Természetesen az Apple Music korában ennek a típusú szolgáltatásnak a jelentősége megkopott, de akik nem szeretik a havi előfizetési díjakat, vagy olyan zenéket tárolnak, amely nem érhető el az Apple Music felületén, azok számára remek lehetőség a média megosztás úgy, hogy az adat csak egy gépen tárolódik el.



• Bluetooth Sharing / Bluetooth megosztás
A Sharing / Megosztás felületen tudjuk beállítani a rendszer Bluetooth eszközökkel való adatcseréjére vonatkozó alapvető paramétereit. Hosszú ideje minden Macintosh rendelkezik beépített Bluetooth modullal, amelynek révén például külső perifériákat és hangszórókat tudunk csatlakoztatni.
Bővebben a System Settings / Rendszerbeállítások program Bluetooth paneléről…

A Sharing / Megosztás panelen szabályozhatjuk azon paramétereket, hogy mit tegyen a rendszer, ha egy eszköz adatot küld neki: Accept and Save / Elfogadás és mentés, Accept & Open / Elfogadás és megnyitás, Ask What to Do / Rákérdezés a teendőre, Never Accept / Sohase nincs engedélyezés. E paramétereket azért célszerű biztonságosra beállítani, mert ha a gép bárkitől elfogad Bluetooth kapcsolaton tartalmakat, akkor sebezhetővé válik, így aztán semmiképpen se válasszuk az első két opciót. Ha a rendszer megkérdezi, hogy mit tegyen, az azért praktikus, mert el tudjuk dönteni, hogy az adott helyzetben, az adott eszközről kívánjuk-e fogadni az átküldött tartalmat.



Beállíthatjuk, hogy melyik mappába kerüljenek a fogadott dokumentumok. Alapbeállítás szerint minden kívülről nyert tartalom a Downloads / Letöltések mappába kerül, de a felnyíló menü Other… / Egyéb… menüpontját választva megadhatunk bármilyen tetszőleges mappát erre a célra.

Hasonlóképpen beállíthatjuk, hogy mit tegyen a rendszer, ha egy másik Bluetooth eszköz böngészni kívánja a felhasználói fiókunkat, illetve megadhatjuk, hogy melyik mappákhoz férjen hozzá. Alapbeállítás szerint a rendszer ilyen esetben kérdez, illetve csak a Public / Nyilvános mappához enged hozzáférést. A böngészéshez a rendszer mindenképpen párosítást tesz szükségessé, tehát alapbeállítás szerint idegen Bluetooth eszközök nem vájkálhatnak a számítógépünk tartalmában.

A panel utolsó és helyi hálózatban alapvető beállítása a Local hostname / Helyi kiszolgáló név, amely alapbeállítás szerint a rendszer első felhasználói fiókjának nevét és a gép típusából képezett, szóközöket, ékezetes és speciális karaktereket nélkülöző, egybeírt, nagybetűs elnevezés. Ez alapján lehet más rendszerekről is elérni SMB protokollal a gépet, ha azon aktív az állománymegosztás.



Transfer or Reset / Átvitel vagy alaphelyzetbe állítás

Az Apple élmény egyik alapeleme volt az utóbbi évtizedekben, hogy a Mac lecserélése egy modernebb Mac-re mindennél könnyebben és simábban zajlott, hiszen a gépek rendkívül könnyedén át tudtak költözni.

Ez a paraméter a 2010-es évek végére kicsit megkopott: az Apple elkezdett szoftver frissítéseket erőltetni a költözés közben, amelyek mindenféle zavarokat okoztak, megakadtak, és sok bosszúságot okoztak.

A cég aztán igyekezett javítani az élményen, és az Apple Silicon processzorokra való átállás során dedikált panelt hozott létre az egyszerű költözés és a régi Mac ürítése és kiléptetése céljából.

Új gép vásárlásakor az Apple által biztosított szoftver, a Migration Assistant / Költöztető asszisztens használatával tudjuk a régi Mac gépet olyan állapotba helyezni, hogy előbb WiFi kapcsolaton keresztül elinduljon az adatok áttöltése, illetve ha Thunderbolt kábellel összekötjük a gépeket, akkor a WiFi kapcsolatfelvétel után ezen a gyorsabb, vezetékes technológián át történjen a költöztetés.

A folyamat elindítását követően minden program, így a System Settings / Rendszerbeállítások is kilép, és a Migration Assistant / Költöztető asszisztens veszi át az összes funkciót. Az adatmozgatás idejére a forrás Mac is kiesik minden folyamatból, amíg a művelet be nem fejeződik.

Ha a művelet sikeres volt, és a régi Mac-et szeretnénk például értékesíteni, akkor az Apple ID alól történő kijelentkeztetésben és az adatok törlésében is szerepet tud vállalni a System Settings / Rendszerbeállítások program: az Erase All Content and Settings… / Összes tartalom és beállítás törlése… gombra kattintva a rendszer kiléptet az iCloud fiókból, törli a gépet a Find My / Lokátor felületéről, így kiiktatja az aktiválási zár korlátozást, majd törli az adatokat és beállításokat, hogy a gép kvázi szűz állapotban kerülhessen értékesítésre, személyes adatok és beállítások nélkül.





Startup Disk / Indítólemez

A macOS rendszerbeállító programja, a System Settings / Rendszerbeállítások General / Általános felületén az utolsó elem a Startup Disk / Indítólemez felület, ahol az adott Mac indítólemezét választhatjuk ki. Ennek akkor van jelentősége, ha több olyan lemez is van a Mac-ben vagy a Mac-hez kapcsolva, amelyen az adott gép számára használható operációs rendszer van telepítve, de akkor sem elhanyagolható, ha például régebbi merevlemezes gépünkbe SSD-t helyeztünk, hiszen ilyenkor meg kell mutatni a rendszernek, hogy mely lemezről induljon.



A panelen felsorolva látjuk azokat a lemezeket, amelyeken macOS található, és amelyekről az adott Mac el tud indulni. Nem alkalmas például az Apple Silicon alapú Mac indítására az Inteles Mac lemeze, és fordítva. Az indítólemezt egyszerű bökéssel tudjuk kiválasztani: amelyik lemezre bökünk, arról fog indulni a következő bekapcsoláskor vagy újraindítás után a Mac.

A Startup Disk / Indítólemez panelen az az aktív indítólemez, amelyik ki van jelölve. Ha új lemezt választunk, és azt szeretnénk azonnal használni, a Restart… / Újraindítás… gomb segítségével tudjuk azonnal újraindítani a rendszert, amely már a megváltoztatott másik lemezképről indul.

Megjegyzés: Számos Apple Silicon alapú Mac alapvető biztonsági beállítása, hogy nem tud az aktuálisan futó rendszernél régebbi rendszerről elindulni. Ha akár csak egy alverzióval régebbi telepítőlemezről szeretnénk indulni, az sem működik, amíg ezt a paramétert nem módosítjuk. Ehhez a gépet kikapcsolt állapotban a bekapcsoló gomb hosszú nyomva tartásával kell elindítani, a Startup Options / Indítási beállítások felületen továbblépni, és a Utilities / Segédprogramok menüből a Startup Security / Indítási biztonság segédprogramot elindítani. Ott a két beállítás közül a Full Security / Teljes biztonság helyett a baljós hangzású Reduced Security / Csökkentett biztonság opciót választva van mód arra, hogy olyan operációs rendszer is betöltődjön, amely nem a legeslegfrissebb, de természetesen ugyanúgy az Apple által aláírt és tanúsított szoftver, csak mondjuk egy hónappal régebbi.

Target Disk Mode / Céllemez mód - PowerPC és Intel alapú gép, mint külső meghajtó
Share Disk / Lemez megosztás - Hozzáférés az Apple Silicon alapú gépek lemezéhez

Napjaink minden Mac gépe rendelkezik ultragyors Thunderbolt adatkapcsolattal. Sok korábbi Mac rendelkezik a Thunderbolt régebbi generációjával, esetleg FireWire kapcsolattal, legyen az akár a gyorsabb FireWire 800 vagy a gyors FireWire 400 szabványú. Ezen gépek esetén mód van arra, hogy a számítógép kvázi külső merevlemezként funkcionáljon, amely révén például rendszer indítható róla egy másik Mac-en, diagnosztizálható és javítható a fájlrendszere, illetve könnyedén telepíthető akár egy másik Mac rendszerével. A Target Disk / Céllemez mód az egyik legkönnyebb módja annak, ha egy Intel vagy PowerPC alapú Mac adatait át szeretnénk költöztetni egy másikra.

Bármely Intel vagy PowerPC alapú Mac-et, amely tartalmaz FireWire vagy Thunderbolt csatlakozót, a bekapcsolás során a T betű nyomva tartásával tudjuk Target Disk / Céllemez módban elindítani. Amennyiben nincsen rajta ilyen csatlakozó, nem üzemel Target Disk módban - ez előfordul az első néhány MacBook Air szériánál (2008), illetve a fehér MacBook unibody (2009-2010) modellek esetén.

Ha a Target Disk / Céllemez módban újraindított (vagy elindított) Mac-et egy másik Mac-re rákapcsoljuk, akkor a FileVault aktivitása esetén annak jelszavát megadva és a gépet feloldva minden adathoz hozzáférünk, és egy gyors protokoll segítségével át tudjuk azokat másolni. Ez a módszer volt régebben standard módon használatos a rendszerben lévő Migration Assistant / Költöztető asszisztens részéről is. A TargetDisk Mode / Céllemez mód használata után a Mac-et a másik gépről le kell választani (a lemezképet be kell húzni a kukába), majd egyszerűen a bekapcsoló gomb segítségével tudjuk kikapcsolni. (Egyes modellek esetén ez hosszabb nyomva tartással történik, elkerülendő a véletlenszerű kikapcsolást.)

Megjegyzés: A Target Disk módban a lemezen lévő jogosultságok nem érvényesülnek, így a gépünket csak akkor adjuk át különféle karbantartásokra, javításokra, ha biztosak vagyunk abban, hogy nincsen kompromittáló adatunk, vagy a teljes lemez titkosítva van, így nem fenyeget kockázat.
A TargetDisk módról bővebben külön cikkünk szól…
A költözködésről egyik Mac-ről másikra egy dedikált cikk szól…
Bővebben a Thunderbolt adatkapcsolatról…

Az Apple Silicon gépekre történő átállás, vagyis az Apple által 2020-ban megindított folyamat, amely során a korábbi Intel processzorok helyett a saját processzoraikra tértek át, változásokat hozott. Ezeknél az újabb típusú gépeknél nincsen klasszikus céllemez mód, hanem a kikapcsolt gép bekapcsoló gombjának hosszú nyomva tartásával megjelenő Startup Options / Indítási beállításoknál tovább lépve a Utilities / Segédprogramok menüből érjük el a Share Disk / Lemez megosztás felületet, ahol elindíthatjuk a gépben lévő lemez megosztását hálózati kommunikációs protokoll segítségével. Ez alap esetben WiFi megosztással történik, és a másik Mac a Finder felületén a Network / Hálózat elemei között látja ezt a gépet, illetve lemezét. A hálózati kommunikáció természetesen történhet Thunderbolt kapcsolaton keresztül is, de mindenképpen a Network / Hálózat felületén tudjuk kiválasztani a gépet, vagyis nem fog megjelenni külső lemezként, mint a korábbi Target Disk / Céllemez mód esetén megszokhattuk.

© MacMag.hu | Birincsik József 2023. február 15-17.





 


     Keresés a lap tartalmában a Google motorja segítségével: