A MacMag.hu oldalt az
iJoe.hu Apple Kereskedés tartja fenn.

Cikkek, termékek a Mac világból:



Finder ismeretek ekönyv
Nagy részletességű, 51.000 szavas elektronikus kiadvány az Apple Books Store-ban a Finder felületről a macOS Ventura operációs rendszerre vonatkozóan.






Üdvözöljük a MacMag.hu lapján!
Ez a weblap az Apple technológiával kapcsolatos megoldásokat, oktatóanyagokat, termékeket és lelkes Macintosh felhasználókat ismertet a magyar Mac közösség részére.


Boot Camp és Windows 10 a Mac-en
Hány kijelzőt kapcsolhatok a Mac-re?
Apple videóadapterek kompatibilitása
Numbers: Képletek és függvények Aktuális szervizprogramok listája Apple termékek tisztítása



Ajánlataink:







Kapcsolat:
Birincsik József
Email: ijoe@ijoe.hu


Visszavonul az Apple Intelligence vezető fejlesztője
(december 2.)

John Giannandrea 2026. tavaszán nyugdíjba vonul az Apple 2025. december 1-jén közzétett sajtóközleménye szerint. Helyét Amar Subramanya veszi át, mint a cég mesterséges intelligencia alelnöke, aki Craig Federighi részlegénél végzi majd a tevékenységét.
Bár a visszavonulás tavasszal várható, Giannandrea már most befejezi a feladatait, és a cég tanácsadójaként tevékenykedik tovább - ez bevett szokás, hogy a jogi osztály előkészítse a visszavonulás kereteit, és kizárja annak lehetőségét, hogy valamely riválisnál működjön tovább a távozó kolléga.



John Giannandrea 2018-ban csatlakozott a céghez, és bár az Apple gépi tanulási funkciói igazán kiváló eredményeket értek el - gondoljunk csak a Photos / Fotók program arcfelismerési képességére vagy téma azonosítására, illetve a Final Cut Pro mágneses maszk funkciójára -, a mesterséges intelligencia új irányai, legfőképpen a Siri asszisztens okossá tétele jelentős késéseket szenvedve látványos kudarcokat vallott, illetve nem csak az eredeti időzítéssel, hanem egyáltalán nem is jelent meg.
Tim Cook megköszönte korábbi beosztottjának a munkáját, kiemelte, hogy az Apple tulajdonképpen nagyon régóta vezető fejlesztője a mesterséges intelligencia területének, és ezt biztosítja majd az új indiai kolléga, Amar Subramanya.
Vajon az új vezetés alatt lesz-e valaha intelligens levélszemét szűrő a Mail programban?
Az Apple hivatalos sajtóközleménye…

Dinamikus magyarra fordítás az iPadOS használata közben
(december 1.)

Az iPad készülékek kitűnő olvasásélményt nyújtanak, ám ha angol nyelvű irodalmat olvasunk, előfordulhat, hogy bizonyos szavakat, kifejezéseket szeretnénk dinamikusan lefordítani. Döbbenetes, de az Apple beépített fordító képessége nem csak élő beszéd formájában, de még karakteresen sem képes arra, hogy a Kárpát-medence nyelvét támogassa. A Google azonban az évek alatt a parodisztikus megfogalmazásait kinőtte, és mára egészen jól használható fordító megoldássá vált - szavak értelmezésére kiváló, de a mondatok terén is többnyire jól és még igényesen is fogalmaz.



Ha már az Apple nem végezte el a munkát, legalább nem zárta be a lehetőséget más fordítók alkalmazására, így az iPadOS 18.6-tól rendszertől kezdődően mód van arra, hogy például a Google Translate képességeit alkalmazzuk a beépített Translate / Fordító helyett, amely nem tud magyarul.
Ennek módja, hogy letöltjük a Google Translate alkalmazást az App Store-ból, majd belépünk a Settings / Beállítások alkalmazás Apps / Appok felületére, és ott a Translate / Fordító opciót választjuk. A Default Translation App / Alapértelmezett fordító alkalmazás pontban a Translate / Fordító helyett a Google Translate opciót kell választanunk. (Az eggyel kintebbi szintre visszatérve a rendszer változatlanul a Translate / Fordító elemet jeleníti meg a preferált Google Translate-tel szemben, de ezt tudjuk be a 26-os rendszerek általános bájának…)



Ezt követően ha egy-egy alkalmazásban, például a Books / Könyvek gyűjteményben egy szövegrészt kijelölünk, már-már tudnánk is fordítani, de előbb még egy akadályt gördít elénk a rendszer, és tájékoztat arról, hogy a könyvben lévő szöveget a kiválasztott fordító alkalmazás az interneten keresztül fogja feldolgozni, jajj. A Continue / Folytatás gombra bökve eltöprenghetünk azon, hogy az efféle figyelmeztetéseknek van-e tényleges adatvédelmi haszna, vagy csak a hatékony munkát akadályozzák, és hogy lehet-e Apple intelligenciáról beszélni akkor, amikor a megelőző lépésekben éppen beállítottuk, hogy a Google Translate-re bíznánk a fordítási feladatokat. Ebből a rendszer intelligencia sejthetné, hogy mi a felhasználói szándék, de nyilván egy teljesen felesleges időrabló párbeszédablakba nem halunk bele… (Külön jópofa, hogy az ablak felajánlja az alapértelmezett fordítóalkalmazás megváltoztatásának lehetőségét. Tény, hogy az Apple valamilyen szinten tud letöltött adatbázisból fordítani, de maga a cég is felhívja a figyelmet, hogy ez nem lesz olyan tökéletes, mint az internet alapú fordítás. Másrészt mitől személyes adat egy könyv részleteinek fordítása egy könyvolvasó alkalmazásban?…)
A fordító ezt követően angolról angolra fordít - mivel a Settings / Beállítások alkalmazáson elérhető fordítói beállításoknál a beépített funkció hiányossága miatt nem lehet a magyart kiválasztani, marad az alapértelmezett nyelv.



A kék színű English feliratra bökve azonban ki tudjuk választani a magyar nyelvet, amit a Google Translate bővítmény el is tárol, és láthatóan újabb könyvek megnyitásakor is alkalmazni képes.



Külön öröm, hogy a funkció alatt mind az angol, mind a magyar kifejezésnél található a kettős lappal illusztrált másolás képesség, így ha például a Notes / Jegyzetek alkalmazásra szótárazzuk az idegen szavakat, hogy angol szókincsünket gazdagítsuk, azt is egyszerűen megtehetjük dinamikus másolási műveletekkel.
Az iPad termékcsalád…

Az iPhone Air formatervezője egy mesterséges intelligencia cégnél folytatja
(november 30.)

Az iPhone Air sok-sok év után igazán lenyűgöző, bámulatos terméke az Apple-nek, amelynél tetten érhető, hogy tényleg üres fehér lapról alkottak meg valami teljesen újat. Hogy ez mennyire rezonál a vásárlói vágyakkal, igényekkel, az egy másik kérdés, de az iPhone Air készüléket azok is csodálják, akik egyébként kizárólag a Pro szériából válogatnak. (Nem mondható tehát, hogy az iPhone 5c, iPhone Xr, iPhone 16e széria folytatásáról lenne szó.) A termék kapcsán friss hír, hogy annak főtervezője, a szeptemberi bemutatón is szereplő Abidur Chowdhury, akit egyébként feltörekvő csillagként tartott számon a sajtó, nemrégiben elhagyta az Apple-t, és egy még ismeretlen mesterséges intelligencia cégnél kapott állást. Manapság már nem divatos egy életet végigdolgozni hűségesen egy cégnél, mint az Apple nagy öregjei tették, akik közül sokan még most is a vállalatnál vannak.



A sajtóhírek természetesen máris vészharangot kongatnak, noha tény, hogy az Apple várhatóan most évekig nem fogja módosítani a készülék formatervét: jövőre kap második kameralencsét a hátára, és talán USB 3.0 sebességet a töltőkapujába, de nagyon forradalmi változások a megjelenésben szinte biztosan nem lesznek 2027-ben. (Az iPhone Air piaci kudarca okán egyébként egyre népszerűbb a gyűjtők és az Apple rajongók körében: most még szabadulnak tőle a boltok, de várhatóan a gyártás lepörgetésével ritkaság lesz, és ez emelheti az értékét a gyűjtői piacon néhány éves távlatban.)



Az iPhone Air kapcsán többen azt is feltételezik, hogy az Apple a majdani összehajtható iPhone készüléket is tesztelni kívánja a formatervvel, vagyis szétnyitva a majdani készülék vastagsága olyan lesz, mint az iPhone Air napjainkban. Ez azonban inkább csak találgatás. A fentebb említett vészharang kongatás végigviszi az Apple utóbbi években tapasztalható sűrű változásait a design csapatban. A dolog ugyanakkor nem feltétlenül negatív előjelű: Jony Ive távozása például éppen hogy megnyitotta az utat más szakemberek előtt, akik eltérő értékeket is meg tudtak valósítani, mint a vékonyság és a portok lehagyása. Az is tény ugyanakkor, hogy az iPhone mai képében elérte a funkcióinak nagyobb részét, és az iPhone 12 Pro széria óta nem történt drasztikus változás. Egy formatervező valóban inkább a készülék belsejét gondolhatja újra, de az, hogy kameralencsék legyenek a hátán, kijelző az elején, rögzített paraméterek. Ezeken túl pedig az elrendezés és a színek jelentenek kihívást, ami szakmailag nem igazán jelent nagy feladatot egy képzett tervező számára. Így aztán természetes kihíváskeresés is az, hogy egy-egy tehetséges szakember másutt próbálja ki magát.
A LinkedIn beszámolója a változásról…

Az AirDrop már Android irányából is képes fogadni - ha a Google fejlesztői is veszik a fáradságot…
(november 30.)

Az Európai Unió számos értelmetlen és néhány hasznos szabályozással kényszerítette az Apple-t az előrelépésre. Az App Store-ok megnyitása nem hozott árversenyt, de minőségi kockázatokat rejt, így az értelme vitatható, de például az a döntés, hogy az Apple TV tartalmai között meghatározott arányú európai produkciónak kell lennie, mindenképpen segíti az európai filmipart. Hasonlóan szerencsés dolog az USB-C kényszerű bevezetése, mert az Apple minden bizonnyal az idők végezetéig az USB 2.0 képességű Lightning kapuval szállította volna a telefonokat, ha nincsen EU-s előírás a váltásra.
Döntés született arról is, hogy a WiFi szabványú adatküldési lehetőséget meg kell nyitni a versenytársak előtt annak érdekében, hogy a felhasználók élménye jobb legyen. Itt egyébként az Apple rugalmas, hiszen egy iPhone készülékről számos módon lehet például Mac-re letölteni tartalmakat, de egy Android alapú telefon esetén olykor kínokat jelent az, hogy a rajta lévő dolgokat közvetlenül átküldjük a gépre - emiatt inkább mindenki a felhő alapú szolgáltatások vitathatatlan kényelmét választja, ám amikor arra várni kell, mégiscsak jobb a közvetlen küldés lehetősége.
Az Apple AirDrop képessége, amely ezt a funkciót szolgálja, a WiFi és a Bluetooth technológiákat aknázza ki. Az eszközök Bluetooth segítségével azonostíják egymást, majd WiFi kapcsolatot építenek az adatküldéshez, ha azt engedélyezzük. Az Apple korábban ezt zárt technológiával oldotta meg egyrészt biztonsági okokból, másrészt pedig azért, mert a Continuity / Folytonosság funkciókhoz többre volt szükség, mint amit a szabvány biztosít. E célra az Apple Wireless Direct Link (AWDL) képességet alkalmazták, amely azonban alapjaiban egy szabványokon alapuló kapcsolatra épít, annak lehetőségeit fokozza.
Az EU döntése szerint az Apple-nek meg kellett nyitni a kommunikáció lehetőségét, és az Apple ennek eleget is tett. Jól mutatja a piaci szereplők aktivitását, hogy mai napig egyedül a Google Pixel 10 sorozatú telefon képes arra, hogy az Android Quick Share funkciójának használata mellett látni legyen képes az olyan iOS eszközöket, amelyek engedélyezték, hogy 10 percig bárki tudjon fájlokat küldeni számukra. Vagyis míg az EU úgy tekintett a dologra, hogy az Apple akadályozza az együttműködést, valójában az Android rendszer fejlesztése kapcsán nem is merült fel érdemben ez a típusú fájlküldés, így kérdéses, hogy más hardverekre mikor lesz elérhető a szolgáltatás, ha egyáltalán valaha elérhető lesz. (Itt érdekes megjegyezni, hogy az Európai Bizottság illetékesei a Google-t nem kényszerítik arra, hogy ostorozza a fejlesztőit, hogy Android oldalról is adottak legyenek a képességek, valamiért csak az Apple az ellenség…)
Mindenesetre a Google Pixel 10 felhasználói a frissebb Android rendszerekkel a Quick Share funkció jóvoltából immáron képesek fájlokat átküldeni AirDrop kapcsolaton keresztül iPhone felhasználó barátaiknak, és az Apple részéről nincsen annak akadálya, hogy más készülékek is rendelkezzenek majd ezzel a tudással. (Itt érdemes megemlíteni, hogy az Apple nem akadályozta szándékosan a funkció használatát, egyszerűen csak nem izgatta különösebben az, hogy az Androidosok kinek és hogyan küldenek fájlokat. Éppen elég feladat volt elérni, hogy az Apple saját eszközei között normálisan működjön az AirDrop, hiszen korábban ez eléggé hektikus használati élményt produkált.)
Az Európai Unió Digital Markets Act nevű rendelkezése törekszik arra, hogy megszüntessen minden olyan szűk keresztmetszetet, amely szerintük a versenyt gátolja a gyártók között, és amelynek vélekedésük szerint valamelyik gyártó piaci érdeke képezi az okát. A szabályozások számos aspektusa olyan érzetet kelt, mintha kimondottan az Apple tevékenysége került volna a törvényalkotók célkeresztjébe. Azok vásárlókra gyakorolt kedvező hatásai pedig egyelőre nem minden területen rajzolódtak ki egyértelműen.
Az AirDrop technológiáról és használatáról bővebben…
Az Apple Wireless Direct Link részletesebb leírása…
Az Ars Technica írása a Google Pixel 10 kompatibilitásról…

Mail: Szerkesszünk saját spam-szűrő szabályt!
(november 27.)

Évről évre egyre többet hallunk arról, hogy a gépi tanulás mint forradalmasítja a felhasználói élményt, az utóbbi két évben pedig Apple Intelligence néven is módunk van arra, hogy tojásrántotta kalapot viselő mosolygó padlizsán hangulatjelet alkossunk a Genmoji képesség révén. Azon a téren azonban nem volt fejlődés, hogy a Mail kiszűrje az ismétlődő, folyamatosan megjelenő kéretlen leveleket, felismerje a nyilvánvalóan adathalász leveleket, arról figyelmeztesse a felhasználót, vagy akár igény esetén automatikusan törölje ezeket a senki által nem kért, de folyamatosan árasztott tartalmakat. (Arról érdemes lenne egyszer egy szakmai lapnak értekeznie, hogy a világ hatóságai miért nem lépnek fel ezekkel szemben, hiszen egy elektronikus üzenet forrása pontosan azonosítható, tehát nem lenne nagy erőfeszítés a megszüntetése.)



A felhasználó látszólag védtelen, és annyit tud csupán tenni, hogy letörli a naponta a postaládájába áradó szemetet, amellyel persze értékes időt tölt el, esetleg véletlenül hasznos levelet is letöröl, stb.
A Mac ugyanakkor kínál egy jófajta megoldást, amelyet más kontextusban már bemutattunk: a Rules / Szabályok lehetőségét, amely alkalmas arra is, hogy egy adott címről érkező, netán megegyező tartalommal rendelkező leveleket automatikusan töröljön. (A dolog hátránya, hogy ezt csak a Mac hajtja végre, mivel az iOS és az Apple marketing szerint „a számítógép kiváltására alkalmas” iPad rendszere nem támogatja a szabályokat. Vagyis a Mac-nek általában aktívnak kell lennie, amely többségünknél alapvető. Nem kötelező azon levelezni, hiszen ha a Mac elvégezte a szabályokban foglaltakat, akkor az IMAP és Exchange levelezésünk szinkronizálódik a többi eszközre is, de ha a Mac nem aktív, akkor a szabályok nem tudnak lefutni.)
Szabályt a Mail program Settings / Beállítások felületének dedikált Rules / Szabályok felületén tudunk létrehozni.



Itt a szabály logikája az, hogy ha bizonyos levél megfelel adott paramétereknek (feladó, tárgy, levél belső tartalma), akkor a Mail automatikusan törölje a levelet. Így nem kell foglalkoznunk vele, nem kell időt vesztegetni a törlésre, hanem azonnal eltűnik a leveleink közül.
A szabályt el kell neveznünk, majd kiválasztani, hogy a soron következők mindegyike együttesen (all) vagy bármelyike (any) megléte esetén történjen az adott esemény, vagyis az üzenet törlése (Delete Message). Érdemes a bármelyik (any) opciót választani, mert ez egy folyamatosan növekedő tartalmú szabály lesz. Általában előnyös az email címek rögzítése (From), de sokszor tapasztalhatjuk, hogy ugyanaz az üzenet több eltérő címről jön meg, így praktikus lehet az ismétlődő leveleknél a tárgy (Subject) vagy az üzenet tartalma (Message Content) alapján szűrni.



Magyarországon például a céges email cím nem minősül személyes adatnak, vagyis a cégkivonatból ezt haszontalan vállalkozások kimásolják, akkor adatbázisként eladhatják, és folyamatosan büntetlenül áradhat a sosem kért hírlevéltömeg targoncabérlésről, telephely aszfaltozásról, üléskárpitozásról vagy éppen arcplasztikáról a fiókunkba. Ezen levelekben azonban kötelező elem a nagyvonalú magyarországi törvények szerint a leiratkozás lehetősége. Ez azt is jelenti, hogy bármilyen témájú a kéretlen levél, tartalmában a „leiratkozás” vagy „leiratkozom” szöveg szerepelni fog. Ha tehát létrehozunk egy olyan szabályt, amely törli az ilyen tartalmú leveleket, akkor jó esélyünk van rá, hogy az összes efféle spam elkerüli majd a figyelmünket, és törlésre kerül gyakorlatilag a kézbesítés pillanatában. Ez persze azt is jelenti, hogy „hasznos” hírleveleket sem fogadhatunk, így ha valaki még napjainkban fogad hírleveleket, akkor más módon kell ezt a szabály opciót alkalmaznia.
Míg az email cím esetén egyértelmű, hogy a kéretlen levél küldőjétől megvonjuk a lehetőséget, hogy a jövőben üzenete elérjen minket, a tárgy vagy üzenet tartalom alapú szűrésnél óvatosnak kell lennünk, hogy ne olyan tartalmat töröljünk, ami valaha előfordulhat a szakmai levelezésünkben.



Az efféle szabályok jó szolgálatot tesznek, és amikor már napi 30-50 kéretlen levél jön, akkor az átjutó levelek számát le tudják csökkenteni 3-5 darabra. Természetesen mindig jönnek újabb és újabb sületlenségek, amiket meg kell tanítani a szabálynak, ha azonban kikapcsoljuk a Mac-et, és egy reggel az iPhone-on nézzük meg a Mail programot, láthatjuk, hogy mennyire hatékonyan működik a szabály alapú szűrés, mert például míg az iPhone mondjuk 72 olvasatlan levelet jelez, addig a Mac gyors munkája nyomán már csak 7-11 valódi olvasatlan levelünk lesz.



Hogy az Apple-t mennyire nem foglalkoztatja a spam téma, jól példázza az is, hogy a méretesre duzzadó szabályunk megnyitása egy bizonyos sor mennyiség után még a MacBook Pro M4 Max csúcsmodellen is 70-90 másodpercet vesz igénybe: vagyis idővel új szabályt kell létrehoznunk, hogy az ismét gyorsan kezelhető legyen, mivel egyszerűen a sok sorral rendelkező szabály megnyitásakor a Mac drámai mértékben belassul.
A szabályok alkalmazása azonban a leghatékonyabb módja az ismétlődő kéretlen levelek végérvényes szűrésének, pótolva akár a gépi tanulás, akár az Apple Intelligence ilyen téren tapasztalható teljes mértékű hiányosságát, és újra élhetővé téve a levelezésünket.
A Mail levelezőprogramról szóló írásmű…

El Encuentro - A spanyol kultúra ünnepe az Apple 40 éves évfordulóján az országban
(november 26.)

November 19-én a madridi Puerta del Sol nevű köztér vibrált a tömegtől, amely az Apple egyik emblematikus spanyolországi üzlete előtt gyűlt össze, hogy megünnepeljék a kreativitás, innováció és Apple közösség négy évtizedes jelenlétét a királyságban. Az „El Encuentro” elnevezésű ünnepség révén a zene, a művészet és a technológia találkozott a város szívében.
A flamenco, Spanyolország egyik legelismertebb művészeti megnyilvánulása, inspirálta az „El Encuentrót”, amelyen a kortárs flamenco kulcsfontosságú alakja, Israel Fernández, a nagyszerű énekesnő és zongorista Amaia, a 2025-ös Latin Grammy-díjra jelölt virtuóz gitáros, Yerai Cortés, valamint DELLAFUENTE vett részt első nyilvános fellépésén madridi történelmi koncertjei után. Mindannyian azért jöttek össze, hogy új utakat fedezzenek fel az alkotás, a megosztás és a közönséggel való kapcsolatteremtés terén. Az Apple termékek által támogatva az előadás megmutatta, hogyan fejlődik folyamatosan a spanyol zenei tehetség új kifejezési formákat találva anélkül, hogy elveszítené lényegét.



„A találkozás élő kifejeződése annak, hogyan talál egymásra a kultúra és az innováció Spanyolország szívében: a zenészektől és alkotóktól kezdve a tervezőkön és alkalmazásfejlesztőkön át” – mondta Tim Cook, az Apple ügyvezetője. „Bizonyíték arra, hogy amikor a kreativitás találkozik a technológiával, rendkívüli dolgok történnek, amelyek átlépik a határokat. És nincs is jobb módja az Apple negyvenéves spanyolországi jelenlétének megünneplésére, mint kiemelni azt a hihetetlen kreativitást és tehetséget, amely ezt az országot oly különlegessé teszi.”
Az iPhone 17 Pro központi szereplője volt az „El Encuentro” rendezvénynek, mivel azzal került megörökítésre a művészek szenvedélyes produkciója és kapcsolata a közönséggel. (Az iPhone 17 Pro fejlett, 48 megapixeles Pro Fusion kamerarendszere nyolc professzionális objektívnek felel meg, és egy nyolcszoros optikai zoommal rendelkezik, amely a mai napig a legnagyobb iPhone-nál. Az iPhone 17 Pro előlapján olyan új funkciók jelentek meg, mint a Center Stage előlapi kamera, amely a szelfik új szintjét képviseli, mesterséges intelligencia segítségével automatikusan kiterjesztve a látószöget, és több embert megjelenítve anélkül, hogy a készüléket el kellene forgatni.) A Dual Capture funkció pedig ideális volt a reakciók és maga az élmény egyidejű dokumentálására. Ezen professzionális szintű képességek által vezérelve az iPhone 17 Pro életre keltette az esemény energiáját és a kortárs flamenco intimitását.



Az Apple azok számára is elérhetővé tette a hangulatot, akik nem vehettek részt a spanyol fővárosban zajló eseményen: az Apple Music felüetén a hallgatók felfedezhetik az eseményen részt vevő művészek zenéjét, valamint további tartalmakat és lejátszási listákat, amelyek a flamencót ünneplik, a nagy legendáktól a műfajt újraértelmező kortárs hangokig. Az Apple Music emellett hosszú távú elkötelezettséget vállalt arra, hogy népszerűsítse a spanyol kultúrát és kreativitást olyan kampányokon keresztül, mint a Nemzetközi Flamenco Nap, speciális útmutatók és a Cervantes Intézettel való együttműködés, azzal a céllal, hogy megosszák a spanyol zene szellemét a rajongókkal szerte a világon.
Az Apple spanyolországi jelenléte négy évtizednyi kreativitást, együttműködést és innovációt tükröz. Amióta az Apple 1985-ben megnyitotta első spanyolországi irodáját, a vállalat több mint 2200 alkalmazottra bővítette a kollégái számát az országban. A madridi, barcelonai, murciai, marbellai, valenciai, valladolidi és zaragozai Apple Store-okban az Apple több millió vásárlót fogad, akik egyre nagyobb számban érkeznek felfedezni termékeit és szolgáltatásait. Minden egyes üzlet tükrözi a vállalat elkötelezettségét az ügyfélközpontúság, az akadálymentesítés és a kreativitás iránt. Kereskedelmi jelenléte mellett az Apple-nek madridi és barcelonai irodái is vannak, ahol speciális csapatok járulnak hozzá az Apple eszközökkel és szolgáltatásokkal való egyedi felhasználói élmény megteremtéséhez.
Az Apple hivatalos sajtóközleménye…

QuickTime: Kódolás több szálon az M2 és újabb processzorokkal
(november 25.)

Az Apple Silicon rendszerek újabb példányai nem egyszerűen csak gyorsak, hanem beépített videó kódoló segédprocesszorral is rendelkeznek. Ennek előnye, hogy egyes kodekek használata során jóval gyorsabban végzik el a műveletet, mintha simán csak a CPU végezné a számításokat. (Valójában persze a segédprocesszor is a processzor része az Apple Silicon integrált kialakítása révén, de valahogyan mégis különbséget kell tenni a központi feldolgozó egység és annak kiegészítő egységei között.)



Az Apple következő lépése az volt, hogy szoftveresen is igyekezett kiaknázni a processzor hatalmas tudását, mégpedig úgy, hogy bizonyos formátumok esetén támogatott a több szálon történő munkavégzés. A QuickTime és az AVFoundation API-t használó további szoftverek - így a Final Cut Pro - képesek arra, hogy mérlegelik egy videó konvertálás során, hogy a fájl hossza nyomán megéri-e szétbontani a kódolási műveletet több szálra. Amennyiben elég hosszú a videó, és jelenthet előnyt a szétbontás, úgy három darab feladatra osztja a szoftver a kódolást, amely külön zajlik le, de a végén összefűződik a fájl egyetlen kész videóvá. A művelet révén a processzor jobban kihasználásra kerül, hiszen a szabadon maradó kapacitásokat a memóriába betöltött fájl részeinek feldolgozása révén párhuzamosan végzi el a Mac, nem pedig lineárisan. Mondhatnánk, hogy a művelet időtartama a harmadára csökken. Ez nem pontos megállapítás, hiszen a munka kiosztása, a fájlok szét- és összefűzése is idő, de jelentős a megtakarítás. Egyúttal pedig jó látni, hogy a kezünk alatt dolgozó hatalmas processzorerő valóban ki van aknázva, és nem 30-40%-on alkot, hanem 60-80%-on is.
A QuickTime szoftvert és technológiát bemutató írások…

Safari az iPaden: Lapcsoportok a weblapokat soha be nem csukó felhasználóknak
(november 24.)

Van az úgy, hogy találunk valami izgalmas témát, amivel szívesen foglalkozunk, de éppen nincsen rá időnk, meghagyjuk későbbre, és aztán több és több ilyen gyűlik össze, a megnyitott lapok száma pedig szépen gyarapszik. Az Apple nem túl gyorsan reagált erre az igényre, hiszen a legutolsó operációs rendszerekben jelent meg a Tab Groups / Lapcsoportok funkció, amely lehetővé teszi, hogy a könyvjelzők helyett konkrétan meg legyen nyitva egy-egy lap, így ha meg szeretnénk azt tekinteni, akkor ott legyen a Safariban - ezáltal például úgy is eljussunk a megtekintéséhez, elolvasásához, hogy arra külön nem gondolunk.



A Tab Groups / Lapcsoportok lényege, hogy nem kell egyetlen ablakban megnyitnunk mind a 87 oldalt - ez már csak azért sem szerencsés, mert idővel áttekinthetetlenné válik -, hanem valamilyen logika szerint tudunk csoportokat létrehozni, és egy-egy újabb hivatkozást akár eleve oda megnyitni.
Ha például a gazdag hazai történelem kapcsán a Wikipedia és más oldalak beszippantják a tisztelt olvasót, akkor létrehozhat egy Wikipedia nevű lapcsoportot, míg egy másikban az utazási terveit gyűjtögetheti. A megnyitott lapok révén nem kell emlékezni arra, hogy egyébként mentettünk el valamikor valamilyen könyvjelzőt, hiszen a lap ott áll a böngészőben, és egy bökésre rendelkezésünkre áll.
Új lapcsoportot az egyik lap címkéjére hosszan bökve tudunk létrehozni: ekkor legelső alkalommal a New Tab Group / Új lapcsoport, később a Move to Tab Group / Lapcsoportba mozgatás parancs jelenik meg - ezt követően ennek menüjében lesz elérhető a New Tab Group / Új lapcsoport parancs, valamint kiválaszthatjuk a rendelkezésre álló lapcsoportokat, mint az adott lap elhelyezésének célját.



A lapcsoportok tematikussága révén elkerülhetjük a káoszt a sok-sok megnyitott lap között, illetve kisebb terjedelművé tehetjük magát az aktív böngészőablakot, ahol az aktuális tevékenységünkhöz kötődő lapok találhatóak.
A Tab Groups / Lapcsoportok gyűjtemény természetesen az adott Apple azonosítót használó összes Mac, iPad és iPhone között szinkronizálásra kerül, vagyis bármelyik készülékünkön megtekinthetjük a gyűjteményt.
Az iPad termékcsalád kínálata…
A Safari böngésző ismeretei a macOS rendszeren…

Szívet melengető történet a Calculator / Számológép alkalmazás születéséről
(november 23.)

1982. februárjában történt, hogy a cég egyik igen korai tagja, a #8 számmal jelölt Chris Espinosa azzal a kihívással szembesült, hogy bárhogy is tervezte a Macintosh rendszer számológépét, Steve Jobs mindig kritizálta a munkáját, és visszadobta azt. A 21 éves fejlesztő úgy döntött, hogy készít egy kvázi fejlesztői alkalmazást, amely révén Steve Jobs játékosan összerakhatta a számológépet, ahogyan ő elképzelte a megjelenését, és a kész grafikus alkotást aztán a programozó Espinoza lefejlesztette mögé.



Az alkalmazás, amelyet Steve Jobs elé rakott a beosztottja olyasmi volt, mint a mostani Interface Builder: egy program, amelyben a rendszer összes interfész eleme megtalálható, és szabadon helyezhető el. Jobs körülbelül 10 perc alatt összedobta azt a megjelenést, amely aztán évtizedekig meghatározó képe volt a Macintosh rendszereknek, és amelyből a mai Calculator / Számológép alkalmazás is származik - persze ma már a vizuális élménye merőben eltér az akkoritól, de a Mac OS X kezdeti szakaszaiban jelen lévő fémes megjelenésű alkalmazás is ennek háromdimenziós utódja volt.
Ami még kiderült az Ars Technica által felidézett visszaemlékezésből, hogy Chris Espinoza 1976-ban, 14 évesen kezdett dolgozni az Apple-nél, mert annyira zseniális ifjú programozó volt, hogy Jobs már igen korán felfigyelt rá. A férfi azóta, több évtized elteltével máig az Apple-nél dolgozik egyébként, és jövőre 50 éve lesz az Apple alkalmazottja.
Az Ars Technica írása a témában…
Chris Espinosa Wikipedia profilja…

Az EU kevesebb felugró ablakot szeretne a GDPR miatt
(november 21.)

Az Európai Unió által 2018-tól életbe léptetett General Data Protection Regulation (GDPR) egyik kevésbé életképes elgondolása, hogy a webhelyek csak a felhasználók jóváhagyásával helyezhetnek el sütiket a számítógépeken. A sütik (cookie) fogalmával már szinte minden felhasználó találkozott, de hogy ez mit jelent, miért kell jóváhagyni, mi történik, ha nem hagyjuk jóvá, hiányzik az általános ismeretanyagból, így a szabályozás eredménye az lett, hogy a felhasználók elsöprő többsége egyszerűen elfogadja a weblap által kért ablakban lévő tartalmakat. Néhol ezeket röviden leírják, néhol olyan terjengős a szövegezés, hogy gyakorlatilag a keresetünk felét és az első éjszaka jogát is kérhetnék, jó eséllyel akkor is beleegyeznénk, hogy végre eltűnjön a tartalom elérést gátoló ablak. Ennek eredményeképpen ez ismét egy olyan szabályozás, amely érdemben nem javít semmit, de megnehezíti az európai felhasználók hozzáférését bizonyos tartalmakhoz, csökkenti a hatékonyságukat, megszakítja azt a folyamatsort, amellyel a tartalomhoz hozzá kívánunk férni. Sokakban fel is merül a kérdés, hogy ennek pontosan mi értelme van? Biztosan csak így lehetett megvalósítani?



Miután néhány évig kínlódtunk ezekkel a párbeszédablakokkal, az Európai Bizottság kinevezett „szakértői” most irányváltáson gondolkodnak, mégpedig olyan módon, hogy egy kattintással (értsd: 15 kattintással) jóvá lehessen hagyni egy általános beleegyezést. Itt felmerül a kérdés, hogyha általánosan egyezünk bele valamibe, akkor az elmúlt években miért kellett minden oldalon külön-külön, bizonyos idő után megismételve? Illetve az általános beleegyezés nem jelent-e kiskaput olyan webhelyek számára, amelyek veszélyesek, ha az előzetes beállítások megadásakor még netán elfogadottak voltak, vagy valami okból biztonságosnak lettek kategorizálva?
A megvalósításról a közlemény annyit ír, hogy a felhasználó egy kattintással tudja majd elfogadni az idevágó beállításait, amit a böngésző mellett operációs rendszer szinten is kezelhet.
A változtatás egyébként azzal az új törvénykezéssel összefüggésben valósul majd meg, amely kidolgozás alatt áll, és amely izzadtságszagú módon próbálja meg Európát legalább az adminisztrációs és bürokratikus útvesztők szintjén közelebb vinni az amerikai és kínai versenyképességi adottságokhoz. A közlemény szerint a jelenlegi szabályozási környezet évente 155 milliárd eurónyi hátrányt jelentenek az európai vállalkozásoknak - nem szószerint ezt írják, de ha kifordítjuk azt a szövegrészt, hogy az új szabályokkal évente 5 milliárd euró adminisztrációs és 150 milliárd dollár egyéb pénzügyi kiadásokat spórol meg a kidolgozott új rendszer, akkor abból az következik, hogy a régi rendszerben ezek a kiadások adottak.
Az egyszerűsítésre vonatkozó lépések természetesen üdvözlendőek, bár a törvénytervezetet jegyző Henna Virkkunen, Valdis Dombrovskis és Michael McGrath ébreszt némi kételyt az eredményességgel kapcsolatosan.
Az Európai Bizottság sajtóközleménye…
Már most adatvédelmi kritikák olvashatóak a témában…
A MacRumors.com összefoglalója a témában…

A MacMag.hu 2002. február óta számol be a Mac világ friss híreiről. Régebbi írásaink a felnyíló menüből választhatók ki.