A Siri funkció még nem lett okosabb
(január 1.)

Új hónap, új kihívás az Apple Watch Fitness / Fitnessz alkalmazásában! Az óra felületének kesztyűben való bökdösése helyett miért ne kérdeznénk meg az Apple által fejlesztett Siri nevű asszisztenst, hogy ebben a hónapban mi is motivációs cél? Az ötlet jó, az Apple azonban eddig még nem programozta meg, hogy Siri képes legyen intelligensen azonosítani, hogy az Apple által gyártott órán egy Apple által gyártott alkalmazás pársoros kihívása mit tartalmaz, így a kérdésre válaszolás helyett teljesen irreleváns webes hivatkozásokat ad válaszként az újévi fogalmak és egyéb témákban.
Minek kellene történnie ahhoz, hogy az Apple legalább a saját, belső alkalmazásaiból kinyerhető információk kezelésére megtanítsa Sirit?
A válasz rövid lenne: „You have to double your daily move goal three times this month.” Az Apple Watch által megálmodott kihívások nem mondhatóak bonyolultnak ahhoz, hogy ne lehessen a Siri számára megcímezhetővé tenni őket, és érdemi választ adjon a beépített asszisztens erre a nem túl bonyolult kérdésre. Érdekesség, hogy a fejlesztők például azt megoldották, hogy az edzéseket típustól függetlenül már internet kapcsolat nélkül is el tudja indítani szóbeli parancsra Siri, tehát amit az Apple fejlesztői vagy fejlesztési vezetői használnak, az a funkció kidolgozásra kerül. Más funkciók azonban még csak éretlen próbálkozás szintjén sem valósulnak meg.
Az Apple Watch termékcsalád…

Boldog új évet!
(január 1.)

Az Apple Watch a karunkon minden január elsején reggel értesítéssel fogad, és hangulatos tűzijátékkal örvendezteti meg a felhasználót, amely az értesítések közül újra előhívható, ameddig a nap tart, illetve amíg nem töröljük az értesítéseket. Az Apple Watch a karunkon minden január elsején reggel értesítéssel fogad, és hangulatos tűzijátékkal örvendezteti meg a felhasználót, amely az értesítések közül újra előhívható, ameddig a nap tart, illetve amíg nem töröljük az értesítéseket.
Az Apple Watch termékcsalád…

Finder gyorstipp: Stationary Pad / Űrlaptömb használata
(december 31.)

A Mac egy hasznos lehetősége, mégis kevesen ismerik a Stationary Pad / Űrlaptömb kínálta funkciót, amely olyan régi, hogy már a Mac OS klasszikus verzióiban is jelen volt, majd a Mac OS X megjelenésekor rövid kihagyást követően újra megjelent a rendszerben.
A funkció lényege, hogyha azonos formátumú, de néhány pontban eltérő tartalmú iratokat kell kitöltenünk, akkor nem kell mindig egy korábbi, már kitöltött és használt példányt elővennünk, a meglévő adatokat törölni és az aktuális adatokkal feltölteni - kockáztatva azt, hogy valahol átsiklik a figyelmünk, és a régi adattartalom marad meg -, hanem egy formázott, a változatlan tartalmakat magában foglaló irat áll a rendelkezésünkre, amelyben csak a módosuló, aktualizálásra szoruló adatot kell átírnunk.
Ez hasznos például egy havonta megküldött jelenléti ív, egy ügyfél, termék és dátum specifikus árajánlatra, egy negyedéves vagy éves beszámolóra, amelyek keretei azonosak, de a beltartalomban van eltérés. A Stationary Pad / Űrlaptömb akár a már kész dokumentumból is létrehozható, amelyből eltávolítjuk a változó adatokat, elmentjük az iratot, és a Finder felületén az Info / Infó ablakban (az iratra kattintva Command + I billentyűparancs) kipipáljuk a Stationary pad / Űrlaptömb opciót.
Ezt követően ha ezt a fájlt megnyitjuk, akkor ez alapján mindig egy másolat jön létre, amelyet szabadon szerkeszthetünk, az űrlaptömb pedig változatlanul a rendelkezésünkre áll a következő művelethez. A formátumot a legtöbb alkalmazás támogatja, így természetesen a Pages, Numbers, Keynote, TextEdit / Szövegszerkesztő, de még a Script Editor / Szkriptszerkesztű is.
A formátum hasznos olyan iratoknál, ahol valóban egynél többször kell azonos formában, de némileg eltérő beltartalommal iratot létrehoznunk, és el szeretnénk kerülni, hogy több hónappal korábbi dátum, hibás számadat, esetleg más személy vagy ügyfél adatai szerepeljenek egy dokumentumban.
A Finder Info ablakáról szóló írásmű…

Az AV1 média kodek rövid ismertetője
(december 30.)

Az AV1 videó kódolási technológia tekinthető a következő fontos lépcsőfoknak elsősorban az interneten publikált és médiasugárzó felületeken elérhető tartalmak közvetítésére a felhasználó felé. Az Apple az M3 processzor szériától kezdődően hardveres kódolási támogatást biztosít az AV1 formátumnak, amely révén natív csúcsteljesítmény érhető el. Az Apple hagyományosan úttörő az efféle kódolási technológiák fejlesztésében, és volt időszak, amikor a képeknél a HEIF, a videóknál a HEVC kodek volt a leghatékonyabb. Idővel azonban zajlottak újabb fejlesztések, amelyek túlhaladták az Apple formátumait tömörítési hatékonyságban. Az AV1 kodeket, vagyis hosszabb nevén az AOMedia Video 1 elnevezést az Alliance for Open Media (nyílt médiáért szövetség) fejlesztette ki, elsősorban a jogdíjmentességi paraméter okán. (Érdekesség, hogy 2018-ban az Apple is csatlakozott ehhez a szövetséghez.) A formátumot a YouTube, az Amazon Prime és a Netflix is használni kezdte, így megfelelő hardveren nézve már ebben a formátumban kapjuk a tartalmat, amely révén például mobilinternet esetén dinamikusabb a betöltődés, hiszen kevesebb adatot kell betölteni azonos minőségért. Fontos kiemelni, hogy az Apple nem támogat a szoftvereiben AV1 kódolású tartalomgyártást, kizárólag a visszajátszás támogatott.
Az AV1 média kodek rövid ismertetője…

Újdonság: Sonnettech Echo SE I T5 PCIe foglalat
(december 29.)

Amikor az Apple a 2010-es évek elején termékcsaládja fejlesztésének irányát úgy választotta meg, hogy a belső hozzáférés és bővítés lehetősége bezáruljon, az volt a fő üzenet, hogy a Thunderbolt kapu révén a külső megoldások is lehetnek elég gyorsak, ráadásul akár PCIe kártyákat is tudunk olyan rendszerekhez csatlakoztatni, amelyekhez eddig ez nem volt lehetséges. E megoldás úttörője volt a Sonnettech cég, amely azóta számos kiváló megoldást mutatott be azzal a céllal, hogy Thunderbolt kapcsolaton keresztül lehetőséget adjon sokféle olyan kártya akár mobil Mac-hez, akár kompakt asztali Mac-hez való csatlakoztatására, amelyeket korábban csak a szabad belső PCIe helyekkel rendelkező család, a Mac Pro tudott befogadni. E termékvonal fejlődési útjának következő állomása a Sonnettech Echo SE I T5 termék, amely a kínálatban elsőként alkalmazza a modern Thunderbolt 5 szabványt, amely 80 Gb/s adatátvitelt, illetve kijelző csatlakoztatása esetén megnövelt 120 Gb/s sávszélességet biztosít.



A Sonnettech Echo SE I T5 egy darab PCIe hellyel rendelkezik, lefelé kompatibilis a Thunderbolt 5 mellett az USB4, Thunderbolt 4 és Thunderbolt 3 alapú rendszerekkel - értelemszerűen ez utóbbi három esetén 40 Gb/s elméleti átviteli sebességgel. A foglalat belső kialakítása nyomán egy teljes magasságú, fél hosszúságú kártyát (illetve annak esetleges kiegészítő kártyáját, „daughter card”) képes befogadni akár dupla vastagsággal is. A belső specifikációja révén a PCI Express 4.0 x8 paramétereinek felel meg (x4 elektromos ellátási képességgel). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a külső foglalat a Thunderbolt 4 korábbi 2800 MB/s tényleges átviteli sebességének dupláját, 6000 MB/s kétirányú sebességet jelent. Ezt a képességet számos kártya képes kiaknázni: a professzionális műsorkészítés terén használt videó rögzítő és visszajátszó megoldás éppúgy, mint a négy NVMe SSD-t befogadó kártyák. Emellett természetesen a ház megfelelően gyors a SAS, Fibre Channel vezérlő kártyáknak, a többportos 10 GbE és 25 GbE hálózati kártyáknak, RAID vezérlő megoldásoknak.



A kártyák egy része a PCIe lábakon túl különálló tápellátást igényelhet, amelyet a saját tápegységgel rendelkező Sonnettech Echo SE I T5 egy 6-tűs külső tápcsatlakozóval biztosít, amelybe a kártyához kapott tápkábelt tudjuk csatlakoztatni, így a kártya megkapja a szükséges plusz teljesítményt. A professzionális szakemberek számára ismerősen csengő AJA Kona 5, Blackmagic Decklink 4K Extreme 12G és DeckLinkg 8K Pro G2, illetve a Deltacast 12G/4C például igényli ezt a típusú plusz tápellátást.
A Sonnettech Echo SE I T5 PCIe foglalat…

Végtelenül irritáló iOS 26.2 hiba: Beragadó elmosódás effektus
(december 28.)

Az iOS 26.2-ben található egy olyan hiba, amely telefon modelltől függetlenül gyakran előfordul, és egyelőre nincsen rá érdemi megoldás. (Az iOS 26.3 bétája javítja a hibát, vagy ott még nem él az a funkció, amely előidézi, mindenesetre abban nincsen jelen.) A jelenség során az elindított Camera / Kamera alkalmazás rövid ideig éles képet mutat, majd egy beragadó lencse beállítási animáció miatt onnantól kezdve elmosódott képet láthatunk. A hiba egyrészt jól mutatja, hogy a felesleges külcsín milyen mértékben képes negatív irányba befolyásolni a felhasználói élményt, másrészt hogy a használati élményhez semmiben hozzá nem járuló elmosódást beragadása egyszerűen képes elrontani a fényképezés élményét, témákról lekésetni a felhasználót.
A problémán nem segít a telefon újraindítása, az alkalmazásból való kilépés sem. Egy idő után bekövetkezik, és több alkalmazás kilépés után aztán megszűnik. Olykor a Camera / KAmera alkalmazás használata közben várakozva is újra kiélesedik a kép, de ez nem konstans, és persze várakozást igényel, amit a hirtelen témáknál nem igazán tekinthetünk tolerálható állapotnak. A hiba végtelenül irritáló tud lenni, amikor az ember például egy túra, séta, családi esemény során a saját dinamikája alapján szeretne fotókat rögzíteni, de ez nem sikerül, mert elmosódott képeket szemlélhet a 600.000 Ft-os rádiótelefon készülék képernyőjén…  Valószínűleg az ünnepi szezon alatt, amikor a nyugati világban viszonylag sokan készítenek családi fotókat, viszonylag sok ember szembesül a problémával. Erre utal, hogy az Apple Discussions oldalán és a közösségi média számos felületén is felbukkan a jelenség, érdemi megoldás és hivatalos Apple reakció nélkül.



Ahogyan az iOS 26.2 esetén a lenyíló menük vízcseppje is odafagy a kijelzőre, a Camera / Kamera alkalmazás lencse inicializálással járó animációja is teljesen felesleges grafikus elem. Ha ezt sikerült volna normálisan megprogramozni, és nem akadna, szaggatna vagy fagyna be, akkor is felesleges lenne, mivel húzza az időt a felhasználói tevékenység során. Így azonban nem nevezhető bocsánatos hibának az Apple részéről.
A digitális képalkotásról szóló írásmű működő kamerákhoz…

Kíméletlenné válik a digitális szabályozás miatti atlanti feszültség
(december 28.)

Az Amerikai Egyesült Államok Donalt Trump elnöksége alatt kőkeményén védelmébe veszi az amerikai cégeket az európai piacokon is. Míg a Joe Biden jellemezte kormányzat alatt akár az Apple, akár az Alphabet (Google), akár a Meta (Facebook) komoly bírságokat volt kénytelen elszenvedni az Európai Unió szabályozó szerveitől, addig a mostani amerikai kormányzat kíméletlen ellentámadásba lendült, és európai cégek vegzálása helyett konkrétan személyeket tesz szankciós listára. Ennek oka, hogy az amerikai álláspont szerint nem általában az európai polgároknak vagy az egyes országoknak van baja a nagy amerikai cégekkel, hanem néhány tucat olyan, lobbistából lett politikusnak, aki egyes gazdasági körök érdekeit érvényesíti. Az amerikai külügy éppen ezért nem általánosan az európai országokkal szemben lép fel, hanem egyes személyekkel szemben rendelt el szankciókat - hasonló módon, mint az orosz-ukrán konfliktus kapcsán bizonyos keleti oligarchákkal szemben.



Az Európai Parlament által megálmodott Digital Markets Act és a Digital Services Act céljai között számos hasznos elem is megtalálható volt. Ahogyan azt azonban Európában megszokhattuk, az Európai Bizottság a szabályozást saját szájíze szerint használta, és ezzel célba vett nagy amerikai cégeket. Nehéz például azt bizonyítani, hogy az Apple versenyelőnyben van a böngészők piacán azért, mert alapértelmezett a Safari. A böngészők tipikusan ingyenes alkalmazások, amelyek önmagukban nem termelnek profitot. A fizetős böngészők pedig valamilyen funkciójuk miatt rendelkeznek ügyfélkörrel. Az Európai Bizottságra azonban jellemző ez a típusú kifordítva gondolkodás - mint az a gyakorlat, hogy egy szavazáson a tartózkodókat az igen szavatokhoz számítják olyan logika mentén, hogy nem szavaztak nemmel.
Az ilyen típusú helyzeteket természetesen a félreérthetetlenül szövegezett törvénykezéssel ki lehetne védeni, de amíg a szöveg „kapuőr technológiákról” beszél, addig nehéz egzakt fogalmakat megállapítani, vagy éppen bizonyos fogalmakat kizárni. Ebből aztán vannak olyan feszültségek, amelyeket éppen a többféleképpen értelmezés sajátos jogi helyzete okán évekig húzódó perekkel lehet bizonygatni.
Az amerikai külügy azonban nem szeretne évekig húzódó pereket és megbírságolt amerikai cégeket, így bizonyítékokkal alátámasztva jelentett be szankciókat egyelőre öt volt és mostani európai közszereplő ellen, akik „szervezett erőfeszítéseket tettek az amerikai platformok cenzúrázására, anyagi hátrányba taszítására és elnyomására.”



A listán szerepel a Digital Services Act megalkotásában részt vevő Thierry Breton, az Európai Bizottság korábbi biztosa, aki 2024. nyarán még levélben kérte Elon Muskot, hogy Európába ne továbbítsa Donald Trump elnökjelölttel való beszélgetését és egyes tartalmait. Mellette Imran Ahmed, a Center for Countering Digital Hate nevű, adó eurókból kitartott szervezet ügyvezetője is szerepel, akinek a nevéhez számos vélemény nyilvánítási szabadságot korlátozó lépés kötődik súlyos egyoldalúság mellett. Clare Melford szintén egy George Orwell fantáziájából is származtatható, az európai polgárok adójából fenntartott szervezetet, a Global Disinformation Index nevű „tényellenőrző” nonprofit céget vezet - ez ugyan brit cég, de támogatói mögött megtalálhatóak az EU-hoz kötődő szervezetek is. A hölgyet két német társa követi a szankciós listán: Josephine Ballon és Anna-Lena von Hodenberg a HateAid nevű szervezetet jegyzi, akik a „gyűlöletbeszéd, erőszak és rendszerszintű félreinformálás” ellen küzdenek az internetes térben. Amerikai kritikusaik itt is elfogultságot, egyoldalú nézőpontot jelölnek meg a szankciók okaként.



Hogy az amerikai módszer mennyire fog működni, és miben segíti az Apple-t és más amerikai cégeket az európai piacokon, nehéz előre megjósolni, de kétségtelen, hogy újfajta hadviselés ez, amely nem európai lakóit, hanem kifejezetten az Európai Unió bürokráciájának harmadik-negyedik vonalát veszi célba. (E paramétere miatt egyelőre inkább figyelmeztető lövésnek mondják.)
A CNN összefoglalója a szankciókról…
Thierry Breton az általa cenzúrázni kívánt X portálon…

Komponens árak: A piac megvadult, a Samsung hosszú távon számol
(december 27.)

Ahogyan arról néhány hete beszámoltunk, a mesterséges intelligencia szerverek képezte komponens örvénybe a gyártók elképesztő elszántsággal hordják be a termékeiket, hogy a nagyra nőtt lufiból annak kipukkanása előtt hulljon rájuk egy kis dollár. Ennek jegyében olyan extrém történések is adódtak, mint a Micron azon döntése, hogy a Crucial márkát 29 év sikeres működés után teljesen felszámolja, mert ennyire a mesterséges intelligencia hardverek irányába koncentrálja a gyártását.
A Samsung egyelőre nem dőlt bele a hullámverésbe, és az Apple-lel való hosszú távú partnerségét fontosabbnak tartja, mint a pillanatnyi piaci felhajtást. Míg az SK Hynix és a Micron lekötötte a kapacitásait, illetve drasztikusan árakat emel, addig a Samsung meghosszabbította az Apple-lel kötött együttműködését, amely révén 60-70%-ra növelheti a beszállítói arányát az iPhone modellekbe szállított DRAM gyártás területén. A változások révén a Samsung globálisan is növeli a piaci részesedését az LPDDR memóriy (low power double data rate memory) szállítások terén, míg az SK Hynix és a Micron a szerverekbe szánt nagy sávszélességű memóriát (high bandwidth memory) gyártja nagyobb lelkesedéssel.



Elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a piaci hatások nem hagyják érintetlenül azt a szegmenst sem, amely egyébként nem olyan komponenseket használ, mint amit a mesterséges intelligencia szerverek. Az iPhone 17 szériában jelen lévő 12 GB LPDDR5X memória ipari ára 30 dollárról mostanra 70 dollárra emelkedett. Két okból sem kell azonban áremelkedéstől tartanunk: egyrészt az Apple komponens áron számolt gyártási költsége legrosszabb esetben 60%-a a termék kiskereskedelmi árának - egyes kínai videók alapján ennél is jóval kevesebb, de azok hitelessége megkérdőjelezhető. Másrészt pedig az Apple hosszú távú, több éves szerződést szokott kötni, amelynek eredményeként az efféle piaci hullámzásokat is ki tudják védeni.
Úgy tűnik, hogy az Apple mellett a Samsung is olyan cég, amely kevésbé túlfűtött módon szemléli a mesterséges intelligencia területét, és a rövid távú extra haszon reményében nem áldozza be a hosszú távú stabil partnerségeit.
A hír forrása a The Korea Economic Daily…

Az Apple Pencil árnyéka
(december 26.)

Már-más Steve Jobs idejét idézi az az aprólékosság, amellyel az Apple Pencil élményét az Apple kidolgozta. Ha lehet mondani olyan terméket, amely az évek alatt hatalmasat fejlődött és tökéletes élményt biztosít, az az Apple Pencil termékvonal. (Tekintsünk el attól a képtelen megoldástól, hogy az iPad 11 még a mai napig az Apple Pencil 1. generációval kompatibilis, amely okán a kínai hamisítványokat megszégyenítő adapteres kínokat kell átélnie a legolcsóbb iPad vásárlóinak!)
Az Apple Pencil működésének egyik, érdemi funkciót csak minimálisan nyújtó, de az odafigyelést alátámasztó példája az árnyékvetés lehetősége. (Az árnyék egyébként nem haszontalan, mert precíz eszközöknél látjuk, hogy pontosan hol érintkezik majd a hegy a dokumentumhoz.)
Az Apple azonban nem érte be egy egyszerű árnyékkal, hanem az éppen aktív eszköznek megfelelő árnyékot vet a ceruza az iPad kijelzőjére. Vagyis ceruzánál annak a hegyét, de precíz irón esetén annak finom árnyékát láthatjuk kirajzolódni. A radír esetén pedig a klasszikus grafitceruzák tetején lévő radír árnyéka jelenik meg - egy kör alakzattal kiegészülve, amely az aktuális radír beállítás méretét is mutatja.
Az Apple választhatta volna, hogy egy sima Apple Pencil árnyékot szerkeszt, hiszen a felhasználók többségének fel sem tűnik, hogy mi jelenik meg a ceruza alatt, de mégis odafigyeltek arra, hogy az éppen használatban lévő eszköz formájára utaló árnyékot láthassunk a virtuális papíron.
Az Apple Pencil Pro termék…

Egy véleményvezér szerint az Apple Intelligence kudarca megmenti az Apple-t
(december 25.)

Luke Miani számos megosztó videót készített az Apple termékeivel, a pletykákkal és a cégkultúrával kapcsolatosan is, amelyekkel ha nem is ért mindig egyet a néző, mindenképpen értékelhető az a paraméter, hogy a véleményeket gondolkodás előzte meg. Napjaink sokszor leplezetlenül egyszerű marketing vezérelt véleményvezérei hajlamosak azt elmondani, amit a megrendelő kér, vagy olyan eredetinek nem nevezhető gondolatokat, amiket nyolcvan másik csatornán is megismerhetünk.
A mostani téma a mesterséges intelligencia kérdése, amelyet a dotcom lufihoz hasonlít, és előnyként jelöli meg, hogy az Apple kvázi kudarca némileg távol tartja a céget ettől a piactól és a kommunikációtól. Ahogy mindig, most is lehet vitatkozni a megállapítások legalább egy részével - de pont ez a jó az efféle, átgondolt, érvelő videókban! A pár perces produkció hangulata nem az ipari forradalom géprombolóinak világát próbálja utánozni, tehát nem a mesterséges intelligencia teljes elutasításáról van szó. Kiemeli, hogy előnyös például a képjavítás, a fotókkal kapcsolatos lehetőségek tárháza, a videóknál a témák követése például a vertikális videók alkotásakor, és számos más esetben is.



Ugyanakkor beszél arról a kérdéskörről, hogy mennyire visszataszító, amikor hallhatóan gagyi mesterséges intelligencia alapú hang narrál egy videót, vagy éppen hogy multinacionális óriáscégek már a reklámjukat is ilyen módon gyártják le, nem foglalkozva az olyan vizuális hibákkal, amelyekért régen kirúgták volna az érintett szakembert. Kifejezetten ódzkodik az olyan extrém példáktól, mint a mesterséges intelligencia alapú személyek alkalmazása, vagy éppen a teljes vizuális tartalom ilyen módon való előállítása.
A dotcom lufihoz való hasonlítás alapját pedig az olyan reklámokra alapozza, ahol semmilyen tevékenységgel nem rendelkező, hirtelen megjelent cégek mesterséges intelligencia generálta reklámban csábítanak embereket arra, hogy 30 napos fizetős kurzus alatt váljanak a téma szakértőjévé. Miközben amikor a mesterséges intelligencia teljesítményéről beszélünk, általában a jövő időt alkalmazzuk: majd ezt is fogja tudni, majd kiváltja ezeket a feladatokat, majd, majd, majd…
Legyen neki így jó! - mondhatnánk, de hol jön a képbe az Apple? Az Apple nagy bejelentések után komoly megtorpanással jelent meg a piacon - miközben gépi tanulás már egy évtizede forradalmasít számos szoftveres feladatot és hardveres működést. Luke Miani szerint az Apple nem elbénázta a fejlesztést, hanem tudatos kivárás áll a dolog mögött.



Egyúttal felhívja a figyelmet arra is, hogy az Apple a kommunikációban, a weblapján és számos más területeken nem hangsúlyozza túl a mesterséges intelligencia kérdését, amely szerinte tudatos távolságtartás. (Ezzel lehet vitatkozni, hiszen egy szűkösen elérhető, béta állapotú, igazán átütő képességeket nem kínáló, a hasznos funkciói terén pedig a ChatGPT-re támaszkodó szolgáltatásra nem érdemes ráépíteni mindennek a marketingjét.)
A videó emellett kiemeli, hogy az Apple TV egy animációnak látszó videójában, ahol a logó pörög, nem mesterséges intelligenciával generálták, illetve nem 3D videós szakemberek alkották meg, hanem teljesen analóg módon, formázott üveglapokból, különlegesen megvilágítva pörög a logó, amelyet mozgóképes szakemberek analóg tudását felhasználva örökítettek meg. Véleménye szerint ez az Apple részéről egyfajta hitvallás megfogalmazása.
Ez nem azt jelenti, hogy az Apple teljesen elfordul a területtől. Egyszerűen csak arról, hogy értetlennek vélik a mesterséges intelligencia tudását, és kivárnak, hogy merre fejlődik a dolog, nem ugranak bele valami félkész dologba.
Luke Miani sokak csendes véleményének ad hangot azzal, amikor a teljesen értelmetlen és gagyi mesterséges intelligencia által generált produkciók erőforrás és energia igényét kifogásolja.



A videó felhívja a figyelmet arra is, hogy a mesterséges intelligencia lufi fújásában számos befektetési alap is érdekelt, mivel a gazdaság több országban is recesszióban lenne, ha ezek a típusú beruházások nem pörgetnék a gazdaság egy szegmensét. Jellemző példa, hogy a szerverekhez nagy számítási teljesítményű komponenseket szállító NVIDIA cég egymaga nagyobb kapitalizációval rendelkezik, mint a brit tőzsdén jelen lévő összes vállalat együtt véve. Az is feltűnő, hogy a nagy befektetéseket vonzó cégek egymás között is befektetnek, vagyis a pénz egyszerre több lufit is fúj: az OpenAI 500 milliárd dollárjában szinte minden szereplő benne van, ahogyan az NVIDIA 4,5 billió dollárjában (igen, négyezer-ötszász milliárd dollárról van szó). Érdekelt a dologban az Intel, az AMD és az Oracle, és persze a Microsoft is, emellett számos kisebb méretű cég is. Gyakorlatilag az S&P500 és a NASDAQ tőzsdeindexek krémje ott van. Egy kivétellel: az Apple nem fonódott bele ebbe az üzleti hálóba. Luke Miani szerint ennek oka van, és szerinte amikor a lufi kipukkad, az Apple a kiváló termékeivel, a tudatosan épített, valódi szolgálatot nyújtó gépi tanulási képességeivel ott fog állni a felhasználók szolgálatában.
A videó érdekes gondolatébresztő, egyúttal mutatja azt is, hogy az Apple vezetésében lehet egy nem annyira nyilvánosan kommunikált, bölcs irányítás. Míg a mesterséges intelligencia lufi mögött ismét lebukkannak azok a nagy befektetési alapok, amelyek elvtelenül jelennek meg bármilyen morális tartalom nélkül ott, ahol profitot szimatolnak.
A dotkomlufi összefoglalója a Wikipedia oldalon…
A videó a YouTube-on megtekinthető…


Minden kedves olvasónak boldog karácsonyt!
(december 23.)



A MacMag.hu 2002. február óta számol be a Mac világ friss híreiről. Régebbi írásaink a felnyíló menüből választhatók ki.