Az Apple a saját fejlesztésű chipen túlra tekintve igyekszik behozni MI lemaradását
(július 15.)

A The Information jelentetett meg cikket abban a témában, amely az Apple igyekezeteire utal a mesterséges intelligencia hardverek fejlesztésének világában való lemaradás behozására - ez részben szertefoszlatja azt a képet, hogy az Apple tudatosan várt ki, sokkal inkább arról van szó, mint az internetes zenesugárzás világa esetén, hogy lemaradt, és most gőzerőkkel igyekszik utolérni a versenytársakat még akkor is, ha a verseny kimenetele egyelőre bizonytalan. (Jelenleg a mesterséges intelligencia cégek dollármilliárdok elfüstölésével működnek, nyereséget még nem termeltek, és a jelenleg elérhető termékek egyelőre nem vizionálnak mást. Az Apple természetesen más, hiszen sokkal szélesebb termékkörrel rendelkezik, amelynek csak kiegészítése a mesterséges intelligencia.)
Ami a cikkből kitűnik, hogy az Apple olyan kisvállalkozások felvásárlását fontolgatja, amelyek alapvetően ARM alapon, de nem fogyasztói kategóriában terveznek processzorokat, és amely révén az Apple kiadhatna egy olyan hardvert, amely a mesterséges intelligencia feladatok ellátására az iparág legalkalmasabb darabja lenne. A gondolat nem ördögtől való, hiszen az NVIDIA betegre keresi magát a területen, tőzsdei árfolyama alapján egymaga értékesebb, mint a brit gazdaság száz vezető vállalat együttvéve. Az Apple jelenleg is gyárt saját célra az Apple Intelligence háttértámogatásához mesterséges intelligencia kiszolgáló számítógépeket, ám ezek nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, kimondottan az Apple infrastruktúrát erősítik. (Ezek egyébként M2 Ultra processzorra épülnek, tehát messze nem mondhatók korszerűnek.)
Vélhetőleg látják az Apple szakemberei azt, hogy milyen komoly bevételt lehetne kihasítani abból a piacból, amelyet jelenleg ezek a hardver gyártók realizálnak egy olyan területen, amely egyáltalán nem árérzékeny. Az is tény, hogy a GPU alapú számítás azért terjedt el, mert a programozás kevésbé kifinomult, és a videókártyák rendelkeznek azzal az elképesztő számítási teljesítménnyel, amely a gyengén megírt modelleket képes hatékonyan futtatni anélkül, hogy mélyebb optimalizálást kellene végrehajtani. (Ismert példa a kínai DeepSeek esete, ahol az amerikai kereskedelmi korlátozások miatt nem volt mód töménytelen mennyiségű videókártyát vásárolni, így tizennyolcszor hatékonyabb kódot írtak, mint az Meta, ezáltal megtakarítva az erőforrások több mint 95%-át ugyanazon eredményért.) [Forrás: Sustainable AI; Az LLaMA-3.1 modell 405 milliárd paraméterrel 30,84 millió GPU óra alatt lett képezve, míg a DeepSeek-V3 modell 671 milliárd paraméterrel 2,8 millió GPU óra alatt. Vagyis 1,66x részletesebb modellt tizenegyednyi erőforrással képeztek a jobban megírt kód miatt.]
Az Apple legendásan jó az optimalizálásban, ugyanakkor a területen jelenleg külső szolgáltatókra kell támaszkodnia, még ha azokat igyekszik is integrálni a szoftvereibe - legyen szó a megújuló Siri vagy az Xcode ágens alapú kódolási képességekről.
Ami nyilvánvaló: A mesterséges intelligencia modellek egyre összetettebbek, hiszen minél több paraméter kerül rögzítésre, annál pontosabb eredmény várható. Ez azonban már nem csak elképesztő mennyiségű memóriát és nagy méretű tárhelyet igényel, hanem a számítási erőforrásoknak is a határait ostromolja. Ha ezen a téren az Apple képes valami átütőt alkotni a maga zöld módján, szignifikánsan alacsonyabb fogyasztással, az megváltoztathatja az iparágat, és az Apple 8 éves lemaradásából 4-5 éves előnyt kovácsolhat. Természetesen ha még ott tart a folyamat, hogy a cég ígéretes fejlesztésekkel rendelkező kisvállalkozásoknak udvarol, akkor abból nem a következő hónapokban lesz termék. Az ugyanakkor mindenki számára kívánatos lehet, ha a cég nem a túlárazott műanyag nyakpántok területén alkot kiemelkedőt, hanem a gyökereihez visszatérve valóban átütő processzor fejlesztésekkel szerez elsőséget a hagyományosan Apple bástyának számító HPC-piacon (high performance computing). (Mint ismert, az Apple-nek korábban volt dedikált HPC szakterülete, illetve az Xserve és Xserve Cluster Node termékek kimondottan a hatalmas számítási teljesítményű feladatokat voltak hivatottak kiszolgálni - előbb PowerPC, majd Intel processzorokkal…)
A Patently Apple dolgozta fel a The Information cikkét…

Okos hangszóró lehet az OpenAI első hardver terméke
(július 14.)

Miközben jogi vita zajlik az Apple-lel intellektuális tulajdon bitorlásának vádja miatt, illetve dollármilliárdos veszteségek termelődnek évről évre, a ChatGPT gazdája, az OpenAI hardver termékek piacra dobásáról álmodozik, amelyhez az Apple egykori formatervezőjét, Sir Jonathan Ive-ot is sikerült a csapathoz édesgetni. A Bloomberg szerint a cég első hardvere nem egy önálló okostelefon, mindentudó szemüveg vagy kamerás okos fülhallgató lesz, hanem az a termék, amelyből a JBL elárasztotta a piacot: vezeték nélküli, akkumulátoros mobil hangszóró. Cinikusan megjegyezhetnénk, hogy megvan a következő 3 milliárd dolláros veszteség okozója, de nyilván szakértők gondolták át, hogy a ChatGPT felhasználók számára pont egy ilyen eszközre van szükség. Az eddigi OpenAI események alapján lehet sejteni, hogy a hangszóró a környezetére figyelmes lesz, tehát érzékelők sora kap majd helyet benne, és várhatóan folyamatosan hallgatja a háttérbeszélgetéseket, hogy be tudjon kapcsolódni, amikor arra szükség van. (Ahogyan a HomePod termékcsalád is folyamatosan fülel, hogy az esetleges „Siri!” megszólításokra tudjon reagálni.) A hangszóró az eddigi Ive beszélgetések alapján „hihetetlen környezeti pontosságot” képvisel majd, vagyis tisztában lesz azzal, hogy éppen hol található, mi veszi körül, stb.



Az OpenAI lépése több szempontból is érdekes: egyrészt a bulizási céllal vásárolt hangszórók piacát a JBL leuralta gyakorlatilag minden ársávban kínált megoldásaival, és a parkban döngető ifjúságot nem biztos, hogy foglalkoztatja, hogy a hársfa, aminek az árnyékába ledőltek, mely térségekben fordul elő, és milyen receptek vannak a felhasználására. Ugyanakkor az is tetten érhető, hogy az Apple eddigi hangszóró kísérletei - úgy az egykori iPod HiFi, mint a HomePod - viszonylag marginális réteget szólítottak meg, tehát kijelenthető, hogy az emberek és a hang viszonya átalakult: sokan már elégedettek a termékek beépített hangszóróival, rengetegen használnak fül- és fejhallgatókat, és általában nem keresik a többlet tudást nyújtó hangszórókat - ha hangszóró kell, akkor a JBL termékek megfelelőek. Az OpenAI intelligens hangszórója nyilvánvalóan nem az 50.000 Ft körüli ársávban hódít majd, hanem az érzékelők és egyéb extra tudás miatt inkább lesz 250.000 Ft, ami azt feltételezi, hogy nem fog osztatlan sikert aratni. Nyilván az OpenAI igyekszik majd ChatGPT előfizetéssel kombinált konstrukciókat kitalálni, illetve a környezet és helyzet alapján célzott hirdetésekkel pénzhez jutni a termék felhasználóiból.