Az együttműködés ára: Perli az Apple az OpenAI céget
(július 10.)

Az Apple Intelligence első szárnybontogatása során az Apple az OpenAI ChatGPT szolgáltatására épített, amelyet olyan módon ültetett be a szoftveres környezetbe, amelyet az OpenAI vezetője, Sam Altman később „égőnek” nevezett a cég számára. Az együttműködésnek ugyanakkor mindig ára van, és az Apple most azzal vádolja az OpenAI céget, hogy az Apple kereskedelmi titkait ellopva akar saját intelligens hardvert kiadni. Az egész ügylet nem túl elegáns, de jól mutatja annak a problémáját, amikor az Apple lemarad a fejlesztésekben, más tudását veszi igénybe, ezáltal át kell adnia bizonyos belső adatokat, amellyel aztán a partner visszaél. Ennek történelmi analógiája van: annak idején az Apple nem akart arra időt fecsérelni, hogy saját irodai szoftvercsomagot készítsenek, ezért odaadták a Macintosh operációs rendszerének titkos prototípusát egy Microsoft nevű kis cégnek, akik megírták az irodai szoftvercsomagot - és közben Windows nevű operációs rendszerükkel lekoppintották a Mac-et, és máig piacvezetők a számítógépek operációs rendszerei körében. Később a Google-t birtokló Alphabet „segített” az Apple új okostelefonjára szoftvereket biztosítani - térkép, YouTube -, ennek optimalizálásához természetesen mélyebben bele kellett látni az akkor még iPhone OS-nek nevezett rendszerbe. Nem sokkal később megjelent az Android, az Alphabet/Google saját operációs rendszere mobil platformokra - Steve Jobs termonukleáris háborúja helyett akkor is évtizedes per és degeszre tömött jogászzsebek lettek csupán a hozadékai az eljárásnak, az Apple sosem lett kártalanítva. Ma a világban futó okostelefonok többségén Android rendszer fut.
Az Apple a világ leginkább tőkeerős cégeként nem a mesterséges intelligenciából csinált valami használhatót, hanem 10 milliárd dollárt költött elektromos autó fejlesztési projektre, amelyből semmi nem lett, de közben kifejlődtek bizonyos mesterséges intelligencia platformok. Az Apple az OpenAI tudását vette kölcsön, most pedig perli a céget, mert szerintük a még be sem mutatott hardvereik az Apple kutatási és fejlesztési tudását kiaknázva jelentek meg. A dolog pikantériája itt az, hogy Sir Jonathan Ive, az Apple egykori formatervező alelnöke és Steve Jobs jóbarátja dolgozik az OpenAI csapatában.



Hogy a pernek lesz-e eredménye, vagy megint csak meggazdagszik rajta pár feltörekvő jogi vállalat, az kérdéses - viszonylag nehéz lesz bármit bizonyítani. Főleg úgy, hogy az OpenAI hardverét az a személy tervezi, aki előtt 3 évtizedig az Apple-nél már szerzett rutint a hardver tervezésben… 
Az OpenAI egyébként jól mutatja a mesterséges intelligencia lufi minden vonását: Ha csak a bevételi oldalt nézzük, a 2024-es 3,7 milliárd dollárról 2025-re 13,07 milliárd dollárra emelkedett az előfizetésekből befolyt pénz. Ha azonban a számok mögé nézünk: 2025-ben az OpenAI 17,2 milliárd dollárt fizetett a Microsoft részére azért, hogy a ChatGPT által használt egyes funkciókhoz a Microsoft által fejlesztett tudást licenceltek, és összesen 38,53 milliárd dollár veszteséget sikerült prezentálni. Ha a Microsoftos kifizetést és egyéb működési paramétereket, struktúra változtatási költségeket levonjuk, a működésből fakadó veszteség is 20,92 milliárd dollár, szemben a 13,07 milliárdos bevétellel. Egyébként 2024-ben a 3,7 milliárdos bevétellel is 5,09 milliárd dolláros veszteség nézett farkasszemet, vagyis előbb vagy utóbb a lufinak szükségszerű kipukkadnia, hiszen a befektetők egy idő után nem biztos, hogy lelkesen tömködik majd a dollármilliárdos lyukakat a cégen. Sam Altman egyébként 2030-ra tervezi, hogy az OpenAI nyereségessé válik, amely azonban a 2024-es piaci helyzet alapján történt becslés volt.



Azóta azonban éppen az Apple által most partnernek választott Google Gemini rengeteget fejlődött, számos funkciója böngészőbe építve elérhető - ugyan képes elképesztő szamárságokat írni, de ez az átlag felhasználót nem érdekli, csak örül annak, hogy részletes és hihető választ kap ingyen, míg a ChatGPT ugyanezért pénzt kér. (Tegyük hozzá, hogy a ChatGPT is tud bődületes ostobaságokat válaszolni, hiszen ezen szolgáltatások az interneten fellelhető információkat gereblyézik össze. Az úgynevezett intelligencia igazából egy sokrétű kereső, és az eredmények értelmes mondatokba foglalása, de nem valódi tudás.)
Itt még meg kell jegyezni, hogy Sam Altman nem a szolgáltatással kívája teljes mértékben nyereségessé tenni az OpenAI céget, hanem a jól bevált primitív módon: a felhasználói adatok monetizálásával - ezt a szép magyar szót használják a cégek arra, hogy a személyes adatok hirdetők részére való eladásának visszataszító gyakorlatát picit tudományosabbra kenjék el. Az OpenAI a célzott hirdetésekből 280 milliárdos évek forgalom mellett 102 milliárd dollár bevételre számít - ez tehát az előfizetőkből pluszban befolyt pénz az előfizetésen felül. Mivel az ingyenes lekérdezések a ChatGPT 79%-át teszik ki, az ingyenes funkciót pedig a tervek szerint jócskán teleraknák reklámokkal az ingyenesség fejében. Altman felhasználónként 60 dollár hirdetési bevételre számít, amely optimistának tűnő megközelítés.
Érdekesség, hogy míg az Apple azzal vádolja az OpenAI-t, hogy hardver fejlesztéshez használták a kereskedelmi titkaikat, Sam Altman pénzügyi terveiben a hardver eladásokból szár