Final Cut Pro: Image Playground képek generálása
(július 29.)

A Final Cut Pro 11.1-es frissítés kapcsán jelent meg az a funkció, amely nyomán lehetőségünk van arra, hogy az Apple Intelligence által működtetett, alapvetően Emoji stílusú képeket alkotó Apple szoftver, az Image Playground műveit felhasználjuk a mozgóképes produkciókban. E képesség a File menü Import almenüben kapott helyet, továbbá a programablak bal felső részén lévő gombsor importálásra szolgáló gombjának nyomva tartásával is elérhetjük az Image Playground… parancsot. Már a legelején érdemes leszögezni, hogy van némi abszurditása annak, hogy egy „playground” elnevezésű szoftvert összekapcsolnak egy „pro” névtagot viselő alkalmazással, és a két paraméter kibékíthetetlenségével hamar szembesülünk, amikor például méretet szeretnénk beállítani a mesterséges intelligencia segítségével alkotott képeknek, de arra nincsen lehetőségünk, minden kép 1536 x 1536 képpontos négyzet lesz. A mesterséges intelligencia által generált grafikákat, illusztrációkat a tartalmak színesítésére éppúgy használhatjuk, mint például egyes szekciók, címfeliratok háttereként, vagy éppen különféle szemléltető elemekként akár háttér nélkül, pusztán egy objektumot megjelenítve. Az írásmű bemutatja a funkció kihívásait, korlátait és használatának lehetőségeit is.
Image Playground képek használata a Final Cut Pro felületén…

PamStealer: Korszerű tolvaj alkalmazás a macOS rendszereken is
(július 29.)

A közelmúlt kártékony alkalmazás felfedezése, a PamStealer nem a klasszikus amatőr próbálkozás, ami csak a teljesen gyanútlan és járatlan felhasználókat veri át, hanem valami egészen okosan alkalmazkodó megfejtés a macOS teljesen haszontalan, a felhasználókat inkább idegesítő, mint megvédő megoldásainak kikerülésére.
Az Apple úgy gondolta néhány évvel ezelőtt, hogy azzal mutatja a magánélet és az adatok védelmének képességét, hogy a rendszer olyan esetekben is figyelmeztet, amikor az teljesen értelmetlen: például letöltünk egy kamera alkalmazást az iOS rendszerre, majd az indításkor engedélyezni kell, hogy az hozzáférjen a kamerához… Mert azzal, hogy letöltöttük a felhasználói fiókadataink megadásával az App Store-ból, nem ráutaló magatartás arra, hogy elfogadjuk, hogy a kamera alkalmazás használni fogja a kameránkat… Mivel a rendszerben sok-sok ilyen jelenik meg, és ezeket nem értelmesen kezeli a rendszer, mint régen, hanem folyton engedélykérésekkel zaklat, pont azt érték el, hogy az emberek többsége rögtön leokézza az ilyen párbeszédablakokat, vagyis engedélyez jóformán bármit, mert tisztában van vele, hogy valami felesleges szamárságot kérdez a rendszer.
A PamStealer ezen körülményeket aknázza ki, és miközben egy kattintható .scpt fájlt használ csaliként, amely meghív egy JXA telepítőt és egy Rust-alapú második lépést, amely aztán PAM-on (Pluggable Authentication Modules) keresztül hitelesítő adatokat ellenőriz, hogy aztán jelszavakat gyűjtsön be. Az AppleScript a háttérben JavaScript for Automation (JXA) letöltőt indít el, amely aztán letölti magát a kártékony tartalmat, vagyis az ártalmatlannak tűnő program futás közben tölti le magát a kórokozót. A megoldás olyan trükköket is alkalmaz, mint a Mac meghajtójához való hozzáférés engedélykérése: ezt nem az indítás után kéri, hanem vár akár 40 percet, hogy a felhasználó ne lásson összefüggést az elindított idegen alkalmazás tevékenysége és a lemezhez való hozzáférés jelszóval való jóváhagyása között. Mivel a macOS amúgy is számos olyan folyamathoz kér a használat közben hozzáférést, amelyről még a rutinos felhasználók is csak kutatást követően tudják, hogy micsoda, így a tipikus jelenség az, hogy jóváhagyják a kérést, és onnantól kezdve szabad az út a PamStealer számára.



Ahogyan számos más adatrabló alkalmazás, a PamStealer sem a rendszer gyengeségét használja, hiszen a macOS biztonságos. Ezek mind-mind a felhasználó éberségének szüneteit igyekeznek kiaknázni: egy emailben küldött csatolmány, .img formátumú árajánlat kérés, meg nem nyíló kép, aminek általános fehér ikonja van, vagy éppen valami weblapról letöltött, másnak álcázott tartalom potenciális veszélyforrást jelent.
Az Apple kvázi hibája ezzel kapcsolatban, hogy azáltal, hogy a becsületes alkalmazások sima működéséhez is felesleges engedélykérésekkel zaklatja a felhasználókat, csökkenti az éberséget a ténylegesen fontos engedélykérések jóváhagyásának megfontolásával kapcsolatosan.
Az Ars Technica foglalkozik részletesen a malware-rel…

Ed Zitron rávilágított az AI világ ellentmondásaira
(július 28.)

Aki a cabrióval száguldozó macskák, a szürreális kebelszerkezetű, vegytisztán agy nélkül megálmodott hölgyek vagy éppen a különféle filmekbe más művekből beszerkesztett, mindent megoldó akcióhősök keltette látványvilág és poénok után pár percig elfordul a képernyőtől, és elgondolkodik azon, hogy ennek milyen erőforrás vonzata és annak milyen költsége lehet, az hamar eljut arra a felismerésre, hogy egy, az eredetileg gondolt méreténél jóval nagyobb léggömbről van szó, amely napról napra közelebb kerül a harsány kipukkanáshoz.
Az egyik jó példa erre az OpenAI, amely 13,07 milliárd dolláros forgalom mellett 20,9 milliárd dollár veszteséget termelt 2025-ben. De Elon Musk másik mesterséges intelligencia „gyermeke”, az xAI számai sem jobbak: 107 millió dolláros forgalom mellett 1,46 milliárd dollár veszteséget könyvelt el az első negyedévben. (Musk azzal érvel, hogy maga az üzemeltetés nyereséges, de a hardver beruházások igényei okán veszteség termelődik - igen ám, de hardver nélkül nincsen szolgáltatás, tehát nem egyszerű ezt külön választani. Egy étterem sem a nyersanyagok beszerzési ára és az étlapon szereplő ár különbségének ragyogó profitjával üzemel, hanem számos egyéb költséggel, amely árnyalja a képet.)
A remek marketing nevű Ed Zitron (Where’s Your Ed At hírlevél, Better Offline podcast) most konkrét számokkal vezette le, hogy a mesterséges intelligencia iparág a jelen formájában addig működik, amíg a körbetartozások befektetések ciklusában minden fél érdekelt marad, vagy valamelyik szereplő idő előtti bedőlése magával nem rántja a teljes szegmenst.



Ő így vélekedik: „A nagy nyelvi modellek költségei lényegében ellentétesek a szoftverértékesítés gyakorlatilag minden modelljével. A fogyasztókat és a vállalkozásokat egyaránt arra idomítják, hogy havi díjat fizessene