Az együttműködés ára: Perli az Apple az OpenAI céget
(július 10.)

Az Apple Intelligence első szárnybontogatása során az Apple az OpenAI ChatGPT szolgáltatására épített, amelyet olyan módon ültetett be a szoftveres környezetbe, amelyet az OpenAI vezetője, Sam Altman később „égőnek” nevezett a cég számára. Az együttműködésnek ugyanakkor mindig ára van, és az Apple most azzal vádolja az OpenAI céget, hogy az Apple kereskedelmi titkait ellopva akar saját intelligens hardvert kiadni. Az egész ügylet nem túl elegáns, de jól mutatja annak a problémáját, amikor az Apple lemarad a fejlesztésekben, más tudását veszi igénybe, ezáltal át kell adnia bizonyos belső adatokat, amellyel aztán a partner visszaél. Ennek történelmi analógiája van: annak idején az Apple nem akart arra időt fecsérelni, hogy saját irodai szoftvercsomagot készítsenek, ezért odaadták a Macintosh operációs rendszerének titkos prototípusát egy Microsoft nevű kis cégnek, akik megírták az irodai szoftvercsomagot - és közben Windows nevű operációs rendszerükkel lekoppintották a Mac-et, és máig piacvezetők a számítógépek operációs rendszerei körében. Később a Google-t birtokló Alphabet „segített” az Apple új okostelefonjára szoftvereket biztosítani - térkép, YouTube -, ennek optimalizálásához természetesen mélyebben bele kellett látni az akkor még iPhone OS-nek nevezett rendszerbe. Nem sokkal később megjelent az Android, az Alphabet/Google saját operációs rendszere mobil platformokra - Steve Jobs termonukleáris háborúja helyett akkor is évtizedes per és degeszre tömött jogászzsebek lettek csupán a hozadékai az eljárásnak, az Apple sosem lett kártalanítva. Ma a világban futó okostelefonok többségén Android rendszer fut.
Az Apple a világ leginkább tőkeerős cégeként nem a mesterséges intelligenciából csinált valami használhatót, hanem 10 milliárd dollárt költött elektromos autó fejlesztési projektre, amelyből semmi nem lett, de közben kifejlődtek bizonyos mesterséges intelligencia platformok. Az Apple az OpenAI tudását vette kölcsön, most pedig perli a céget, mert szerintük a még be sem mutatott hardvereik az Apple kutatási és fejlesztési tudását kiaknázva jelentek meg. A dolog pikantériája itt az, hogy Sir Jonathan Ive, az Apple egykori formatervező alelnöke és Steve Jobs jóbarátja dolgozik az OpenAI csapatában.



Hogy a pernek lesz-e eredménye, vagy megint csak meggazdagszik rajta pár feltörekvő jogi vállalat, az kérdéses - viszonylag nehéz lesz bármit bizonyítani. Főleg úgy, hogy az OpenAI hardverét az a személy tervezi, aki előtt 3 évtizedig az Apple-nél már szerzett rutint a hardver tervezésben… 
Az OpenAI egyébként jól mutatja a mesterséges intelligencia lufi minden vonását: Ha csak a bevételi oldalt nézzük, a 2024-es 3,7 milliárd dollárról 2025-re 13,07 milliárd dollárra emelkedett az előfizetésekből befolyt pénz. Ha azonban a számok mögé nézünk: 2025-ben az OpenAI 17,2 milliárd dollárt fizetett a Microsoft részére azért, hogy a ChatGPT által használt egyes funkciókhoz a Microsoft által fejlesztett tudást licenceltek, és összesen 38,53 milliárd dollár veszteséget sikerült prezentálni. Ha a Microsoftos kifizetést és egyéb működési paramétereket, struktúra változtatási költségeket levonjuk, a működésből fakadó veszteség is 20,92 milliárd dollár, szemben a 13,07 milliárdos bevétellel. Egyébként 2024-ben a 3,7 milliárdos bevétellel is 5,09 milliárd dolláros veszteség nézett farkasszemet, vagyis előbb vagy utóbb a lufinak szükségszerű kipukkadnia, hiszen a befektetők egy idő után nem biztos, hogy lelkesen tömködik majd a dollármilliárdos lyukakat a cégen. Sam Altman egyébként 2030-ra tervezi, hogy az OpenAI nyereségessé válik, amely azonban a 2024-es piaci helyzet alapján történt becslés volt.



Azóta azonban éppen az Apple által most partnernek választott Google Gemini rengeteget fejlődött, számos funkciója böngészőbe építve elérhető - ugyan képes elképesztő szamárságokat írni, de ez az átlag felhasználót nem érdekli, csak örül annak, hogy részletes és hihető választ kap ingyen, míg a ChatGPT ugyanezért pénzt kér. (Tegyük hozzá, hogy a ChatGPT is tud bődületes ostobaságokat válaszolni, hiszen ezen szolgáltatások az interneten fellelhető információkat gereblyézik össze. Az úgynevezett intelligencia igazából egy sokrétű kereső, és az eredmények értelmes mondatokba foglalása, de nem valódi tudás.)
Itt még meg kell jegyezni, hogy Sam Altman nem a szolgáltatással kívája teljes mértékben nyereségessé tenni az OpenAI céget, hanem a jól bevált primitív módon: a felhasználói adatok monetizálásával - ezt a szép magyar szót használják a cégek arra, hogy a személyes adatok hirdetők részére való eladásának visszataszító gyakorlatát picit tudományosabbra kenjék el. Az OpenAI a célzott hirdetésekből 280 milliárdos évek forgalom mellett 102 milliárd dollár bevételre számít - ez tehát az előfizetőkből pluszban befolyt pénz az előfizetésen felül. Mivel az ingyenes lekérdezések a ChatGPT 79%-át teszik ki, az ingyenes funkciót pedig a tervek szerint jócskán teleraknák reklámokkal az ingyenesség fejében. Altman felhasználónként 60 dollár hirdetési bevételre számít, amely optimistának tűnő megközelítés.
Érdekesség, hogy míg az Apple azzal vádolja az OpenAI-t, hogy hardver fejlesztéshez használták a kereskedelmi titkaikat, Sam Altman pénzügyi terveiben a hardver eladásokból származó bevételek nem szerepelnek annak ellenére, hogy Jony Ive már több előadást tartott arról, hogy mennyire igényes és prémium lesz az a termék, amiről nem tudjuk, hogy micsoda, de személyes és mesterséges intelligencia alapú.
A hivatalos perirat áttekintése…
A MacRumors.com híre a témában…
A Jony Ive által tervezett OpenAI hardver 2027-re csúszik…

LG Innotek: 30 szabadalommal biztosított pozíció
(július 9.)

Az LG Innotek viszonylag nagy pénzt fektetett abba, hogy például az Apple számára összehajtható kijelzőket legyen képes gyártani. A verseny kiélezett, a megtérülés pedig hosszú és egyelőre bizonytalan, így a cégek törekednek arra, hogy a pozícióikat szabadalmi bejegyzésekkel is védjék - ezáltal ha más cég használja az általuk kifejlesztett tudást, akkor is folyik be biztos pénz a szabadalmi díjakból. Az LG Innotek nem aprózta el, és rögtön 30 szabadalmat jegyzett be csak az összehajtható kijelzők hátlapja kapcsán a ZDNet beszámolója szerint. A szabadalmak által érintett terület az OLED panel és a csuklópánt területe között helyezkedik el, hogy segítse a kijelző megtartását, miközben elnyeli és elosztja a feszültséget, amikor az eszközt sok alkalommal összehajtják és széthajtják. A hír azért figyelemre méltó, mert az LG Display, az LG Innotek leányvállalata fejleszti a paneleket az Apple összecsukható informatikai termékeihez. Az ellátási lánc kapcsolat logikus: az LG Display szállíthatja az összecsukható OLED panelt, míg az LG Innotek a panel megtartásához és védelméhez szükséges hátlap-szerkezetet. Az Apple számára a fejlemény a beszállítók szélesebb körű erőfeszítésére utal, hogy pozicionálják magukat, mielőtt a vállalat az első generációs eszközén túl az összecsukható hardverek felé is terjeszkedne.
A Patently Apple összefoglalója a témában…

Logic Pro 12.3: Interfész és intelligencia fejlesztések
(július 4.)

Az Apple jelentős frissítést adott ki a Logic Pro alkalmazásához is az Apple Creator Studio újításai között, amely révén például jobb áttekinthetőség kínálkozik a munkafelületen, mert az ütemek képezte rács immáron a sávokon is átsejlik, nem takarják ki a sávok a háttérben lévő, ütemet kijelző rácsozatot.
Az akkordazonosító (Chord ID) átdolgozásra került, hogy még pontosabb harmonikus elemzést biztosítson, beleértve a kiterjesztett akkordokat és inverziókat is, még akkor is, ha torzított gitáron vagy kissé elhangolt zongorán játsszák őket. Ennek eredményeként a Session Players funkció gyorsan reagál és könnyebben hajt végre akkordváltásokat.



Egy új, gyárilag biztosított, művész által készített projektum bemutatja a Khris Riddick-Tynes által készített Shoulda Never mögött álló teljes Logic Pro munkamenetet, hogy az érdeklődő felhasználók átláthassák, mint készül egy ilyen produkció. Minden többsávos felvétel, MIDI előadás és énekfelvétel pontosan úgy jelenik meg, ahogyan felépítették, ritka betekintést nyújtva egy professzionális munkamenet kulisszái mögé. (Az új produkciót a Logic Pro programmenü Sound Library… parancsával érhetjük el, és az ott megjelenő ablakból tudjuk letölteni.)
A Logic Pro és a MainStage esetében az Alchemy hangminta-manipulációs szintetizátor új granuláris szinkronizálási módja újabb dimenziókat nyit meg a hangtervezésben. Ezt kiegészítve a felhasználók felfedezhetik az új Granular Alchemy Sound Pack nevű gyűjteményt, amely kifejezetten ehhez az új módhoz készült ismételhető hangminták (loop) és előbeállítások válogatott gyűjteményét kínálja. Ezt szintén a Sound Library… menü segítségével érhetjük el.
Ezenkívül a Beat Breaker Mac és iPad modelleken is elérhetővé válik új szűrő- és panoráma módokkal, valamint intuitív véletlenszerűsítési vezérlőkkel, amelyek minden eddiginél könnyebbé teszik a kitöltéseket és ritmikus variációkat. Az új szűrők a Cutoff, Resonance és Pan, amelyek újfajta hangzásokat adnak, és a megszokott grafikus felületen szerkeszthetőek, finomíthatóak. A szokásos dobókocka gomb használatával lehetőségünk van véletlenszerű beállításokat elérni.
A Why Logic Pro Rules csatorna részletes összefoglalója…
Az Apple hivatalos sajtóközleménye a frissítésről…
Az Apple részletes leírása a frissítésről…


Final Cut Pro 12.3 - Sok-sok újítás, ismét hátrányban a magyar nyelv
(július 3.)

Az Apple pro divíziója komoly munkát végez az utóbbi hónapokban: mióta megvásárolhatóból bérelhetővé váltak a szoftverek, mintha nagyobb kedvvel adnának ki komolyabb frissítéseket!



A Final Cut Pro 12.3 a szokásos módon változik: a régi videótárat frissítenünk kell, azt korábbi verzióval többé nem tudjuk megnyitni, és minden egyes videótárat ilyen formán az új verziónak megfelelő formátumúvá kell alakítani. Ezt érdemes olyankor tömeges megnyitással végigvinni, amikor épp nem dolgozunk a szoftverrel, és akkor frissítgeti a videótárakat, hogy azok készen álljanak, amikor alkotni szeretnénk. (Általános javaslat, hogy ne egy videótárban tároljunk mindent, hanem témák, tartalmak, projektek szerint külön-külön.)



Megjegyzés: A megnyitás és frissítés után tapasztalat szerint nem töltődik be semmi, ki kell lépni a programból és újra megnyitni az adott videótárat a működéshez. Ezt követően a nézet beállítások átalakulnak a lista nézetből filmszalag módra, amennyiben korábban lista nézetet használtunk, ezt azonban egy kattintással vissza tudjuk állítani.
Az első zseniális képesség, amely az új szoftverben jelen van, az önműködő felirat vagy zárt felirat létrehozási képesség. A zárt felirat egy kapcsolható sáv, amelyet csak a kisegítő lehetőségeket használók számára jelenítenek meg a lejátszók, míg a felirat ráég a filmre. Ez a funkció a magyar nyelvvel találkozva természetesen szamárságokat eredményez, angolul viszont meglepően profin működik.



Bár az Apple szerint US English only, a bükkaljai/Oxford-külterületi kevert angol nyelvjárást is gond nélkül értelmezte. (Internetes beszámolók szerint a spanyol nyelvvel is megbirkózott a szolgáltatás, ami az Amerikai Egyesült Államok demográfiai tulajdonságainak ismeretében alapvető. Ezt azonban valamiért még nem tekinti véglegesnek az Apple, mert hivatalosan nem erősítik meg a kompatibilitást.) A funkció természetesen akkor lesz teljes, ha Kazinczy Ferenc csodálatos nyelvét is elsajátítja a Final Cut Pro, erre azonban a következő két évben nem igazán látszik esély az Apple WWDC ütemtervei alapján. Ez már csak azért is érdekes, mert a diktálás magyar nyelven támogatott - több kevesebb sikerrel. Vagyis láthatóan itt teljesen más algoritmus teljesen más módszerrel dolgozik. Az Apple végcélja, hogy a folyékony beszédet tudja karakterekké alakítani anélkül, hogy az írásjeleket is bele kellene beszélnünk a szövegbe, ez a törekvés pedig magyar nyelven még sehol sem tart.



Amennyiben azonban angol nyelvű közönségnek készítünk tartalmat, a szolgáltatás sok időt megtakarít, ráadásul olyan feliratokat hoz létre, amelyeknek dinamikusan változó háttere van, tehát nem kell azzal bíbelődnünk, hogy a háttér alakzatot a szöveg méretéhez igazítgassunk minden mondatnál, hanem ezt automatikusan megcsinálja a Final Cut Pro. Ez az a típusú fejlesztés, amely kapcsán mindannyian igent mondunk a mesterséges intelligenciára!
Az Inspector / Vizsgáló felületén kaptunk egy különálló beállítási felületet, ahol a háttér színét, áttetszőségét, a téglalap lekerekítettségi szögét, a szöveg animálódásának módját (szavanként, betűnként), a betűcsaládot és sok egyebet tudunk állítani. (A feliratok hosszát a Final Cut Pro Settings ablakban az Editing címke alatt érjük el, és tudjuk módosítani az alapértelmezett 2 másodpercről pörgősebbre.)
Az önműködően felismert és generált feliratok külön szerepet kapnak a Final Cut Pro idővonalán, amely megkönnyíti a szerkesztésüket. Pozitívum, hogy ha függőleges videót alkotunk közösségi médiára, akkor van egy Vertical Social Media Safe beállítás, amely úgy helyezi el a feliratot, hogy rádiótelefon készüléken nézve se lógjon bele a YouTube és más portálok kiírásaiba a szöveg, illetve ne is lógjon ki.
A másik nagyszerű képesség, amely ugyan nem tökéletes, de látványos, olyasmi, amivel az Apple 2004. óta próbálkozik: a háttér dinamikus izolálását is kínáló élő maszkolás. Ez annyira régi dolog, hogy Steve Jobs az iSight kamera és a Photo Booth szoftver demója során is bohóckodott vele - milyen fantasztikus időszaka volt az a cégnek! Most azonban van hardver erő amögött, hogy ezt akár élőben visszajátszva, renderelési igény nélkül kiszámolja nekünk a Mac.



Ehhez egy, az idővonalra helyezett videóra van szükségünk. Ezen egy effektust alkalmazva megjelenik az Inspector / Vizsgáló felületén a precíziós beállítási felület, és az effektus nevének sávjában a maszkolási funkciók, ahol például a mágneses maszkot is kiválaszthatjuk. Azonban itt a menüben megjelenik az Auto Mask funkció, amely élőben fedezi fel a képkocka tulajdonságait, és képes arra, hogy tárgyak azonosítása mellett a szereplőt és a hátteret elkülönítse - ahogyan azt 2004-ben Steve Jobs demózta -, de ezen felül a ruházatot, arc szőrzetet, szemet, szájat, hajat (ahol elérhető), bőrt, ajkat, fogakat, szájat és fogakat, szemeket, szemöldököt képes külön-külön kiválasztani. Ez elképesztően sok lehetőséget nyit meg, hiszen nagyon könnyen tudunk úgy világosítani egy szereplőn, hogy a jó megvilágítású hátteret nem hangsúlyozzuk túl, vagy éppen elmosni egy hátteret, mert ott például jogvédett/reklám/nem kívánatos tartalom van. De módosíthatjuk a ruházat színét, hölgyek esetén az ajak dekorációt, a hajszínt, stb.



A funkció nyilván csak Apple Silicon alapú rendszereken működik, de élőben, renderelés nélkül számolja ki a Final Cut Pro a szükséges elválasztását a képnek az eredeti környezetétől.
Az azonosított maszk elemeket a menüből vagy az egérkurzor Viewer / Megjelenítő fölötti mozgatásával tudjuk megtekinteni. A menüből több elemet is ki tudunk pipálni, ezzel többet kiválasztva. (Az Eye és Eyebrow valamiért egyesszámban van, nem pedig többesszámban, de nem akadunk fenn efféle részleteken.)
Az Auto Mask funkció a következőket képes meglelni a felvételen: People / Emberek, Skin / Bőr, Skin and Face / Bőr és arc, Hair / Haj, Facial Hair / Arcszőrzet, Mouth / Száj, Lips / Ajkak, Teeth / Fogak, Eye / Szem, Eyebrow / Szemöldök, Clothing / Öltözet, Sky / Égbolt, Foliage / Flóra, Foreground / Előtér, Background / Háttér, Dog / Eb, Cat / Macska. Ezek a témák várhatóan bővülnek majd a szoftver további fejlesztéseivel.
Elképesztő eredményeket képes elérni a mesterséges intelligencia által megtámogatott Match Colour funkció. Eddig is ügyes volt a Final Cut Pro ezen képessége, de most sokkal észrevétlenebbül hangolja össze a felvételek színvilágát a program.
Az Edit Detection / Vágás érzékelés (Shift + E billentyűparancs) azon forrásanyagoknál hasznos, amelyeket már elsimított anyagként kapunk meg, nem pedig nyers fájlokként, és a vágások helye már össze van simítva. A Final Cut Pro ezeket képes azonosítani, ezzel könnyebbé teszi a források felhasználását külön klipekké. Bizonyosan vannak ilyen helyzetek, bár célszerű arra törekedni, hogy bőséges nyersanyagból tudjunk gazdálkodni.
A munkafelület is kapott néhány finomítást: a Precision Editor / Precíziós szerkesztő jelenléte esetén a kétnézetes megjelenítő rögzítve folyamatosan jelen marad, és akár billentyűparancsokkal is vándorolhatunk az idővonalon.
Bármely képkockát el tudjuk küldeni a Pixelmator Pro alkalmazásba, amely január óta szintén Apple szoftverként fut. Ezzel poszterképeket készíthetünk a felvételekhez egyszerűbb módon.
Új billentyűparanccsal tudunk ez elsődleges idővonalon klipeket mozgatni a gyorsabb szerkesztés érdekében: az Option ⌥ + balra nyíl és Option ⌥ + jobbra nyíl gombbal van erre mód.
Szintén új billentyűparancs segíti az egyes klipekhez kapcsolódó összes egyéb idővonali elem kiválasztását: ennek a Command ⌘ + Control + A lett a parancsa, és az elsődleges idővonalon kiválasztott kliphez tartozó, tehát az idővonalon hozzá csatlakozó, fölötte lévő elemeket tudjuk így kiválasztani például áthelyezés céljából, vagy másik produkcióban való változatlan felhasználás céljából.
A Final Cut Pro szoftverről szóló írásművek gyűjteménye…
A Final Cut Pro alkalmazásról szóló magyar nyelvű ekönyvünk…

Dicstelen Jon Prosser ügy: FaceTime videóban láthatta az újdonságokat
(július 3.)

Jon Prosser, az Apple korábban lelkes rajongója és számos termékbejelentés forrása tavaly elkövette azt a hibát, hogy az iOS 19-ről ő is jelentetett meg belsős információkat, ám ezeket képekkel is alátámasztotta, vagyis kvázi beismerte, hogy hozzáfért olyan tartalmakhoz, amelyek akkor még nem voltak nyilvánosan hozzáférhetőek. Az Apple egy alapos dorgálás helyett pert indított ellene, amely az Amerikai Egyesült Államok idevágó törvényei értelmében egyébként nem egy 150 dolláros büntetés és a tartalom eltávolítására való felhívás, hanem akár börtönbüntetés is lehet. (Az 1990-es években az internet terjedésének hajnalán még a Clinton-kormányzat hozott nagyon szigorú, de a digitális világgal nehezen összeférhető jogvédelmi és ipari kémkedési szabályokat, amelyeket ma már a szakma meghaladottnak gondol, de egy jogi eljárás során ezekből van lehetőség kiindulni.)
Prosser jóslata nem mindenben jött be egyébként, hiszen iOS 19 sosem jelent meg, mert az Apple az évszám alapú elnevezésre tért át, tehát ha nagyon jogászkodni szeretnénk, már itt elesett a kereslet. Az ugyanakkor tény, hogy bemutatott olyan iOS 26 részleteket, amelyek akkor még nem voltak nyilvánosak, és amelyeket később Liquid Glass néven vezetett be az Apple.
A dolog pikantériája, hogy ezek olyan látványelemek, amelyeket pár hétre rá bemutatott a nyilvánosságnak az Apple, tehát Prosser csak némi előnyhöz jutott, amely révén némi nézettséget szerzett a csatornájának. Az Apple azzal vádolta meg, hogy egy korábbi Apple alkalmazott, Ethan Lipnik tesztkészülékébe tört be társa, Michael Ramacciotti segítségével,