Az Apple a saját fejlesztésű chipen túlra tekintve igyekszik behozni MI lemaradását
(július 15.)

A The Information jelentetett meg cikket abban a témában, amely az Apple igyekezeteire utal a mesterséges intelligencia hardverek fejlesztésének világában való lemaradás behozására - ez részben szertefoszlatja azt a képet, hogy az Apple tudatosan várt ki, sokkal inkább arról van szó, mint az internetes zenesugárzás világa esetén, hogy lemaradt, és most gőzerőkkel igyekszik utolérni a versenytársakat még akkor is, ha a verseny kimenetele egyelőre bizonytalan. (Jelenleg a mesterséges intelligencia cégek dollármilliárdok elfüstölésével működnek, nyereséget még nem termeltek, és a jelenleg elérhető termékek egyelőre nem vizionálnak mást. Az Apple természetesen más, hiszen sokkal szélesebb termékkörrel rendelkezik, amelynek csak kiegészítése a mesterséges intelligencia.)
Ami a cikkből kitűnik, hogy az Apple olyan kisvállalkozások felvásárlását fontolgatja, amelyek alapvetően ARM alapon, de nem fogyasztói kategóriában terveznek processzorokat, és amely révén az Apple kiadhatna egy olyan hardvert, amely a mesterséges intelligencia feladatok ellátására az iparág legalkalmasabb darabja lenne. A gondolat nem ördögtől való, hiszen az NVIDIA betegre keresi magát a területen, tőzsdei árfolyama alapján egymaga értékesebb, mint a brit gazdaság száz vezető vállalat együttvéve. Az Apple jelenleg is gyárt saját célra az Apple Intelligence háttértámogatásához mesterséges intelligencia kiszolgáló számítógépeket, ám ezek nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, kimondottan az Apple infrastruktúrát erősítik. (Ezek egyébként M2 Ultra processzorra épülnek, tehát messze nem mondhatók korszerűnek.)
Vélhetőleg látják az Apple szakemberei azt, hogy milyen komoly bevételt lehetne kihasítani abból a piacból, amelyet jelenleg ezek a hardver gyártók realizálnak egy olyan területen, amely egyáltalán nem árérzékeny. Az is tény, hogy a GPU alapú számítás azért terjedt el, mert a programozás kevésbé kifinomult, és a videókártyák rendelkeznek azzal az elképesztő számítási teljesítménnyel, amely a gyengén megírt modelleket képes hatékonyan futtatni anélkül, hogy mélyebb optimalizálást kellene végrehajtani. (Ismert példa a kínai DeepSeek esete, ahol az amerikai kereskedelmi korlátozások miatt nem volt mód töménytelen mennyiségű videókártyát vásárolni, így tizennyolcszor hatékonyabb kódot írtak, mint az Meta, ezáltal megtakarítva az erőforrások több mint 95%-át ugyanazon eredményért.) [Forrás: Sustainable AI; Az LLaMA-3.1 modell 405 milliárd paraméterrel 30,84 millió GPU óra alatt lett képezve, míg a DeepSeek-V3 modell 671 milliárd paraméterrel 2,8 millió GPU óra alatt. Vagyis 1,66x részletesebb modellt tizenegyednyi erőforrással képeztek a jobban megírt kód miatt.]
Az Apple legendásan jó az optimalizálásban, ugyanakkor a területen jelenleg külső szolgáltatókra kell támaszkodnia, még ha azokat igyekszik is integrálni a szoftvereibe - legyen szó a megújuló Siri vagy az Xcode ágens alapú kódolási képességekről.
Ami nyilvánvaló: A mesterséges intelligencia modellek egyre összetettebbek, hiszen minél több paraméter kerül rögzítésre, annál pontosabb eredmény várható. Ez azonban már nem csak elképesztő mennyiségű memóriát és nagy méretű tárhelyet igényel, hanem a számítási erőforrásoknak is a határait ostromolja. Ha ezen a téren az Apple képes valami átütőt alkotni a maga zöld módján, szignifikánsan alacsonyabb fogyasztással, az megváltoztathatja az iparágat, és az Apple 8 éves lemaradásából 4-5 éves előnyt kovácsolhat. Természetesen ha még ott tart a folyamat, hogy a cég ígéretes fejlesztésekkel rendelkező kisvállalkozásoknak udvarol, akkor abból nem a következő hónapokban lesz termék. Az ugyanakkor mindenki számára kívánatos lehet, ha a cég nem a túlárazott műanyag nyakpántok területén alkot kiemelkedőt, hanem a gyökereihez visszatérve valóban átütő processzor fejlesztésekkel szerez elsőséget a hagyományosan Apple bástyának számító HPC-piacon (high performance computing). (Mint ismert, az Apple-nek korábban volt dedikált HPC szakterülete, illetve az Xserve és Xserve Cluster Node termékek kimondottan a hatalmas számítási teljesítményű feladatokat voltak hivatottak kiszolgálni - előbb PowerPC, majd Intel processzorokkal…)
A Patently Apple dolgozta fel a The Information cikkét…

Okos hangszóró lehet az OpenAI első hardver terméke
(július 14.)

Miközben jogi vita zajlik az Apple-lel intellektuális tulajdon bitorlásának vádja miatt, illetve dollármilliárdos veszteségek termelődnek évről évre, a ChatGPT gazdája, az OpenAI hardver termékek piacra dobásáról álmodozik, amelyhez az Apple egykori formatervezőjét, Sir Jonathan Ive-ot is sikerült a csapathoz édesgetni. A Bloomberg szerint a cég első hardvere nem egy önálló okostelefon, mindentudó szemüveg vagy kamerás okos fülhallgató lesz, hanem az a termék, amelyből a JBL elárasztotta a piacot: vezeték nélküli, akkumulátoros mobil hangszóró. Cinikusan megjegyezhetnénk, hogy megvan a következő 3 milliárd dolláros veszteség okozója, de nyilván szakértők gondolták át, hogy a ChatGPT felhasználók számára pont egy ilyen eszközre van szükség. Az eddigi OpenAI események alapján lehet sejteni, hogy a hangszóró a környezetére figyelmes lesz, tehát érzékelők sora kap majd helyet benne, és várhatóan folyamatosan hallgatja a háttérbeszélgetéseket, hogy be tudjon kapcsolódni, amikor arra szükség van. (Ahogyan a HomePod termékcsalád is folyamatosan fülel, hogy az esetleges „Siri!” megszólításokra tudjon reagálni.) A hangszóró az eddigi Ive beszélgetések alapján „hihetetlen környezeti pontosságot” képvisel majd, vagyis tisztában lesz azzal, hogy éppen hol található, mi veszi körül, stb.



Az OpenAI lépése több szempontból is érdekes: egyrészt a bulizási céllal vásárolt hangszórók piacát a JBL leuralta gyakorlatilag minden ársávban kínált megoldásaival, és a parkban döngető ifjúságot nem biztos, hogy foglalkoztatja, hogy a hársfa, aminek az árnyékába ledőltek, mely térségekben fordul elő, és milyen receptek vannak a felhasználására. Ugyanakkor az is tetten érhető, hogy az Apple eddigi hangszóró kísérletei - úgy az egykori iPod HiFi, mint a HomePod - viszonylag marginális réteget szólítottak meg, tehát kijelenthető, hogy az emberek és a hang viszonya átalakult: sokan már elégedettek a termékek beépített hangszóróival, rengetegen használnak fül- és fejhallgatókat, és általában nem keresik a többlet tudást nyújtó hangszórókat - ha hangszóró kell, akkor a JBL termékek megfelelőek. Az OpenAI intelligens hangszórója nyilvánvalóan nem az 50.000 Ft körüli ársávban hódít majd, hanem az érzékelők és egyéb extra tudás miatt inkább lesz 250.000 Ft, ami azt feltételezi, hogy nem fog osztatlan sikert aratni. Nyilván az OpenAI igyekszik majd ChatGPT előfizetéssel kombinált konstrukciókat kitalálni, illetve a környezet és helyzet alapján célzott hirdetésekkel pénzhez jutni a termék felhasználóiból.



Az elhangzottak alapján azonban a vállalkozás inkább tűnik pénz elégető próbálkozásnak, mint az OpenAI berobbanásának a hardver világba. Összességében is érdekes, hogy míg a szolgáltatások világa gyakorlatilag a korlátlan profit területe, addig a drágán kifejlesztett, valamennyiért legyártott, háttér szolgáltatást (garancia, szerviz, logisztikai, disztribúció) igénylő hardver relatíve szűkös profit lehetősége miért vonz egy amúgy is veszteséges vállalatot, de Sam Altman és Jony Ive a beszélgetések során a prototípusok élményei alapján végtelenül lelkesnek bizonyultak.
A Bloomberg írása az OpenAI leendő termékével kapcsolatban…
A MacRumors.com írása a témában…

A Trump adminisztráció érte el az Intel felkarolását az Apple-nél
(július 13.)

Néhány hónapja a The Wall Street Journal értesülései nyomán beszámoltunk arról, hogy az Apple rövidesen újra Intel chipeket használhat majd - természetesen nem a lassú és forró processzorokra kell gondolni, hanem olyan, az Intel üzemeiben készült Apple Silicon termékekre, amelyeket nem a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company gyárt majd az Apple számára, hanem az Intel. A hír akkor is nehezen volt értelmezhető, hiszen az Intel nem a legjobb hírnévvel rendelkezik: korábban az AMD-vel hosszas perben voltak, mert a rivális szerint lenyúlták a processzor terveiket. Végül az Intel jelentős összeget fizetett a megállapodásért, tehát nem tudta megvédeni azt az álláspontját, hogy nem történt ilyesmi.



Az Apple ezt részint úgy csomagolta, hogy az amerikai gyártás erősítéséről szól a döntés, most azonban Donald Trump lerántotta a leplet, és elmondta, hogy a vámmentesség kapcsán kötött tavalyi megállapodás egyik sarokpontja volt az, hogy az Apple az Inteltől is vásárol chipeket, tegye azt kedve szerint akárhogyan.
Az Apple éppen a Thunderbolt 4 váltás kapcsán vállalta büszkén, hogy már a Thunderbolt vezérlő sem Intel alapú, hanem az Apple saját fejlesztése. Az ugyanakkor tény, hogy az Apple nem egy gyártó, hanem egy márka, innentől kezdve pedig miért is ne gyárthatná az Apple által tervezett chipeket az Intel?



Sokakban merült fel a kérdés, hogy az amerikai kormányzat miért ragaszkodik az Intel ilyen jellegű támogatásához, de ennek kettő oka is van: A nyilvánvaló amerikai ipari erősítés mellett fontos, a sebezhető Tajvan mellett lehetőleg legyen amerikai gyártási kapacitás. Másrészt pedig az amerikai kormányzat 9 milliárd dollár értékű támogatást részvényekre váltva az Intel 10%-os, legnagyobb résztulajdonosa lett. Ennek jegyében már részesülhettek az amerikai chipgyártó utóbbi egy évben produkált 10,8 milliárd dolláros veszteségéből, amely kapcsán az Apple stabil megrendelése könnyedén hozhat nyereséget.
Azt is látni kell, hogy az Intel gyártó képességei elavultak az Taiwan Semiconductor Manufacturing Company üzemeihez képest, vagyis nem feltétlenül áll fenn annak a veszélye, hogy az Intel lenyúlná az Apple fejlesztéseit, hiszen valószínűleg több évvel korábbi processzor termékeket gyárthatnak majd különböző termékekbe, nem pedig a legújabb és legkorszerűbb erőforrásokat.
A helyzetet beárnyékolja, hogy az Apple a közelmúltban hajtott végre szürreális mértékű áremelést a piaci komponenshiány miatt, amely várhatóan befolyásolja majd a forgalmat és a processzorokra való igényt is.
A The Wall Street Journal eredeti cikke…
Donald Trump szókimondó megfogalmazása a közelmúltban…

Az Apple-t elcsábítja a saját fizetési rendszere
(július 12.)

Az Apple 2022-ben vezette be azt a lehetőséget, hogy az iPhone kvázi bankkártya terminálként működik, vagyis a gagyi megjelenésű, recsegős, inaktív időszakban teljesen lemerülő bankkártyás fizetési megoldás helyett az elegáns iPhone készülék használható erre a célra is - így az Apple Pay révén két iPhone közelségével megoldható a fizetés. (Természetesen itt a bank is lerántja a kereskedőt az arcátlan tranzakciós díjra, és nyilván az Apple sem ingyen biztosítja a lehetőséget, tehát a funkció elsősorban a szolgáltatói szektorban életszerű, nem pedig olyan helyeken, ahol 3%-os haszonkulccsal rendelkező termékeket értékesítenek a világ egyik leggazdagabb cégének kínálatából.)



Érdekesség, hogy az Apple maga nem vezette be tömegesen ezt a fizetési rendszert a boltjaiban - Bécs e téren úttörő volt, de például Milánóban vagy Zürichben egészen a közelmúltig még klasszikus akkumulátoros terminál segítségével volt mód fizetni, ha az ember nem a pultnál készpénzben rendezte a vásárlási összeget. (Az más kérdés, hogy bár a vásárláskor kérnek Apple azonosítót, egy számla kiállítása nem lehetséges ilyen módon történő fizetés esetén, ami jól mutatja a nagyvállalati bürokrata kultusz jelenlétét.)
Az Apple most iPhone 16 modelleket oszt a dolgozói számára, hogy ezzel gyorsítsa a boltokban történő fizetést, és a sorban állás szükségességét megszüntesse.
Bővebben a Tap to Pay on iPhone szolgáltatásról…

Makacs RAID tömb eltávolítása Terminal segítségével
(július 11.)

RAID lemez törlése - Egyszerűnek tűnő alapfeladat a Disk Utility / Lemezkezelő segédprogramban, kivéve, amikor az operációs rendszer azt mondja, hogy Invalid attempt to unmount a whole disk containing a partition map. : (-69672). Ilyenkor nem marad más megoldás, csak a Terminal. A cikk részletesen megmutatja, hogy miként tudjuk a makacs RAID tömböt anélkül szétbontani, hogy magát a tömböt akár egyetlen parancs is érintené. Fontos tudni, hogy a RAID tömb szétszedése a rajta tárolt adatokat törli, tehát az itt összefoglalt parancsokat csak akkor használjuk, ha az érintett lemezen nincsen pótolhatatlan adatunk!
A probléma megoldásáról szóló írás…
A RAID Assistant használata…

Az együttműködés ára: Perli az Apple az OpenAI céget
(július 10.)

Az Apple Intelligence első szárnybontogatása során az Apple az OpenAI ChatGPT szolgáltatására épített, amelyet olyan módon ültetett be a szoftveres környezetbe, amelyet az OpenAI vezetője, Sam Altman később „égőnek” nevezett a cég számára. Az együttműködésnek ugyanakkor mindig ára van, és az Apple most azzal vádolja az OpenAI céget, hogy az Apple kereskedelmi titkait ellopva akar saját intelligens hardvert kiadni. Az egész ügylet nem túl elegáns, de jól mutatja annak a problémáját, amikor az Apple lemarad a fejlesztésekben, más tudását veszi igénybe, ezáltal át kell adnia bizonyos belső adatokat, amellyel aztán a partner visszaél. Ennek történelmi analógiája van: annak idején az Apple nem akart arra időt fecsérelni, hogy saját irodai szoftvercsomagot készítsenek, ezért odaadták a Macintosh operációs rendszerének titkos prototípusát egy Microsoft nevű kis cégnek, akik megírták az irodai szoftvercsomagot - és közben Windows nevű operációs rendszerükkel lekoppintották a Mac-et, és máig piacvezetők a számítógépek operációs rendszerei körében. Később a Google-t birtokló Alphabet „segített” az Apple új okostelefonjára szoftvereket biztosítani - térkép, YouTube -, ennek optimalizálásához természetesen mélyebben bele kellett látni az akkor még iPhone OS-nek nevezett rendszerbe. Nem sokkal később megjelent az Android, az Alphabet/Google saját operációs rendszere mobil platformokra - Steve Jobs termonukleáris háborúja helyett akkor is évtizedes per és degeszre tömött jogászzsebek lettek csupán a hozadékai az eljárásnak, az Apple sosem lett kártalanítva. Ma a világban futó okostelefonok többségén Android rendszer fut.
Az Apple a világ leginkább tőkeerős cégeként nem a mesterséges intelligenciából csinált valami használhatót, hanem 10 milliárd dollárt költött elektromos autó fejlesztési projektre, amelyből semmi nem lett, de közben kifejlődtek bizonyos mesterséges intelligencia platformok. Az Apple az OpenAI tudását vette kölcsön, most pedig perli a céget, mert szerintük a még be sem mutatott hardvereik az Apple kutatási és fejlesztési tudását kiaknázva jelentek meg. A dolog pikantériája itt az, hogy Sir Jonathan Ive, az Apple egykori formatervező alelnöke és Steve Jobs jóbarátja dolgozik az OpenAI csapatában.



Hogy a pernek lesz-e eredménye, vagy megint csak meggazdagszik rajta pár feltörekvő jogi vállalat, az kérdéses - viszonylag nehéz lesz bármit bizonyítani. Főleg úgy, hogy az OpenAI hardverét az a személy tervezi, aki előtt 3 évtizedig az Apple-nél már szerzett rutint a hardver tervezésben… 
Az OpenAI egyébként jól mutatja a mesterséges intelligencia lufi minden vonását: Ha csak a bevételi oldalt nézzük, a 2024-es 3,7 milliárd dollárról 2025-re 13,07 milliárd dollárra emelkedett az előfizetésekből befolyt pénz. Ha azonban a számok mögé nézünk: 2025-ben az OpenAI 17,2 milliárd dollárt fizetett a Microsoft részére azért, hogy a ChatGPT által használt egyes funkciókhoz a Microsoft által fejlesztett tudást licenceltek, és összesen 38,53 milliárd dollár veszteséget sikerült prezentálni. Ha a Microsoftos kifizetést és egyéb működési paramétereket, struktúra változtatási költségeket levonjuk, a működésből fakadó veszteség is 20,92 milliárd dollár, szemben a 13,07 milliárdos bevétellel. Egyébként 2024-ben a 3,7 milliárdos bevétellel is 5,09 milliárd dolláros veszteség nézett farkasszemet, vagyis előbb vagy utóbb a lufinak szükségszerű kipukkadnia, hiszen a befektetők egy idő után nem biztos, hogy lelkesen tömködik majd a dollármilliárdos lyukakat a cégen. Sam Altman egyébként 2030-ra tervezi, hogy az OpenAI nyereségessé válik, amely azonban a 2024-es piaci helyzet alapján történt becslés volt.



Azóta azonban éppen az Apple által most partnernek választott Google Gemini rengeteget fejlődött, számos funkciója böngészőbe építve elérhető - ugyan képes elképesztő szamárságokat írni, de ez az átlag felhasználót nem érdekli, csak örül annak, hogy részletes és hihető választ kap ingyen, míg a ChatGPT ugyanezért pénzt kér. (Tegyük hozzá, hogy a ChatGPT is tud bődületes ostobaságokat válaszolni, hiszen ezen szolgáltatások az interneten fellelhető információkat gereblyézik össze. Az úgynevezett intelligencia igazából egy sokrétű kereső, és az eredmények értelmes mondatokba foglalása, de nem valódi tudás.)
Itt még meg kell jegyezni, hogy Sam Altman nem a szolgáltatással kívája teljes mértékben nyereségessé tenni az OpenAI céget, hanem a jól bevált primitív módon: a felhasználói adatok monetizálásával - ezt a szép magyar szót használják a cégek arra, hogy a személyes adatok hirdetők részére való eladásának visszataszító gyakorlatát picit tudományosabbra kenjék el. Az OpenAI a célzott hirdetésekből 280 milliárdos évek forgalom mellett 102 milliárd dollár bevételre számít - ez tehát az előfizetőkből pluszban befolyt pénz az előfizetésen felül. Mivel az ingyenes lekérdezések a ChatGPT 79%-át teszik ki, az ingyenes funkciót pedig a tervek szerint jócskán teleraknák reklámokkal az ingyenesség fejében. Altman felhasználónként 60 dollár hirdetési bevételre számít, amely optimistának tűnő megközelítés.
Érdekesség, hogy míg az Apple azzal vádolja az OpenAI-t, hogy hardver fejlesztéshez használták a kereskedelmi titkaikat, Sam Altman pénzügyi terveiben a hardver eladásokból származó bevételek nem szerepelnek annak ellenére, hogy Jony Ive már több előadást tartott arról, hogy mennyire igényes és prémium lesz az a termék, amiről nem tudjuk, hogy micsoda, de személyes és mesterséges intelligencia alapú.
A hivatalos perirat áttekintése…
A MacRumors.com híre a témában…
A Jony Ive által tervezett OpenAI hardver 2027-re csúszik…
A Patently Apple is foglalkozott a pör témájával…

LG Innotek: 30 szabadalommal biztosított pozíció
(július 9.)

Az LG Innotek viszonylag nagy pénzt fektetett abba, hogy például az Apple számára összehajtható kijelzőket legyen képes gyártani. A verseny kiélezett, a megtérülés pedig hosszú és egyelőre bizonytalan, így a cégek törekednek arra, hogy a pozícióikat szabadalmi bejegyzésekkel is védjék - ezáltal ha más cég használja az általuk kifejlesztett tudást, akkor is folyik be biztos pénz a szabadalmi díjakból. Az LG Innotek nem aprózta el, és rögtön 30 szabadalmat jegyzett be csak az összehajtható kijelzők hátlapja kapcsán a ZDNet beszámolója szerint. A szabadalmak által érintett terület az OLED panel és a csuklópánt területe között helyezkedik el, hogy segítse a kijelző megtartását, miközben elnyeli és elosztja a feszültséget, amikor az eszközt sok alkalommal összehajtják és széthajtják. A hír azért figyelemre méltó, mert az LG Display, az LG Innotek leányvállalata fejleszti a paneleket az Apple összecsukható informatikai termékeihez. Az ellátási lánc kapcsolat logikus: az LG Display szállíthatja az összecsukható OLED panelt, míg az LG Innotek a panel megtartásához és védelméhez szükséges hátlap-szerkezetet. Az Apple számára a fejlemény a beszállítók szélesebb körű erőfeszítésére utal, hogy pozicionálják magukat, mielőtt a vállalat az első generációs eszközén túl az összecsukható hardverek felé is terjeszkedne.
A Patently Apple összefoglalója a témában…

Broadcom: 30 milliárd dollárért készült 15 milliárd chip
(július 8.)

Az Apple 2031-ig szóló szerződést kötött a Broadcom céggel, amely alapvetően vezeték nélküli technológiához kapcsolódó chipeket biztosít az Apple (és más gyártók) számára világszerte. (A hivatalos megfogalmazás szerint „rádió frekvenciás komponenseke” biztosít a cég.) Az új megállapodás lényege, hogy több mint 30 milliárd dollárért több mint 15 milliárd chip készül majd az Apple számára az Amerikai Egyesült Államokban, ezzel is erősítve az Apple amerikai gyártását és ellátási láncát.
A Broadcom a festői Colorado állambeli Fort Collins település mellett épített fel gyártókapacitást, amelyet most másfél milliárd dollár befektetéssel bővítenek, fejlesztenek az Apple hozzájárulása, befektetése révén.
Tim Cook a gyárbővítés kapcsán kiemelte: „Az Apple és a Broadcom hosszú közös történetének új fejetét nyitjuk meg, amely felgyorsítja az amerikai gyártás és innováció iránti elkötelezettségünket. A Fort Collins-ban gyártásra kerülő úttörő technológiát képviselő komponensek elengedhetetlenek a vásárlóink számára ahhoz, hogy az általuk elvárt hihetetlen teljesítményt és kapcsolódási képességeket biztosítsuk.”
Megszólalt Hock Tan, a Broadcom elnöke és ügyvezetője is, aki elmondta: „A Broadcom büszkén folytatja a több évtizedes hagyományosakkal rendelkező közös munkát az Apple-lel. (…) Az Apple legújabb befektetése révén megnöveljük a gyártási területünket Fort Collins-ban, ahol úttörő technológiát állítunk elő, amely összeköti az embereket világszerte.”
A Patently Apple összefoglalója a témában…

Tim Cook az X-en emlékezett meg hazája évfordulójáról
(július 5.)

1776. július 4-én tizenhárom észak-amerikai gyarmat úgy döntött, hogy lerázza magáról a brit uralmat, és függetlenségét kinyilvánítva létrejött az Amerikai Egyesült Államok. Ez persze ekkor még nem jelentett egy működő országot, hiszen a függetlenségi hárobút csak 1783-ban zárták le, és az alkotmányozás 1787-ben zajlott, majd az első választást 1789-ben tartották, de mégis a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásának napját tekintjük az Amerikai Egyesült Államok létrejöttének.
Tim Cook az X portálon emlékezett meg erről a jeles dátumról: „Boldog születésnapot, Amerika! Szeretem ezt a figyelemre méltó országot, amely arra az elképzelésre épült, hogy bárki megváltoztathatja a világot. Hazánk 250 éve a lehetőség erejének bizonyítéka. Építsünk együtt továbbra is rendkívüli dolgokat!”
A történelem szerelmesei számára érdekes összefüggés, hogy ugyanezen évben - természetesen Németországban - jött létre az illuminátus rend, amelyet 9 évvel később betiltottak, és Európában akkor meg is szűnt, és noha közvetlen kapcsolat csak erős torzításokkal mutatható ki, számos szimbólum mégis átemelésre került az újonnan született országba, amely kapcsán az egydolláros bankón látható piramis fölé emelkedő mindent látó szem, valamint az alatta lévő Novus Ordo Seclorum (New World Order = Új világrend) felirat ha nem is bizonyíték, de remek táptalaj a különféle titkos társaságokkal kapcsolatos okfejtésekre.



Ha a szabadkőműves mozgalom részben hit kérdés is, az mindenképpen különös fintora a világunkat irányító láthatatlan erőnek, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat ismert aláírói közül Thomas Jefferson és John Adams, mindkettő későbbi amerikai elnök, éppen az aláírást követően 50 évvel haltak meg, ugyanazon a napon, egymástól teljesen függetlenül, 1826. július 4-én.
A Függetlenségi Nyilatkozat magyarul a Magyar Elektronikus Könyvtárban…

Logic Pro 12.3: Interfész és intelligencia fejlesztések
(július 4.)

Az Apple jelentős frissítést adott ki a Logic Pro alkalmazásához is az Apple Creator Studio újításai között, amely révén például jobb áttekinthetőség kínálkozik a munkafelületen, mert az ütemek képezte rács immáron a sávokon is átsejlik, nem takarják ki a sávok a háttérben lévő, ütemet kijelző rácsozatot.
Az akkordazonosító (Chord ID) átdolgozásra került, hogy még pontosabb harmonikus elemzést biztosítson, beleértve a kiterjesztett akkordokat és inverziókat is, még akkor is, ha torzított gitáron vagy kissé elhangolt zongorán játsszák őket. Ennek eredményeként a Session Players funkció gyorsan reagál és könnyebben hajt végre akkordváltásokat.



Egy új, gyárilag biztosított, művész által készített projektum bemutatja a Khris Riddick-Tynes által készített Shoulda Never mögött álló teljes Logic Pro munkamenetet, hogy az érdeklődő felhasználók átláthassák, mint készül egy ilyen produkció. Minden többsávos felvétel, MIDI előadás és énekfelvétel pontosan úgy jelenik meg, ahogyan felépítették, ritka betekintést nyújtva egy professzionális munkamenet kulisszái mögé. (Az új produkciót a Logic Pro programmenü Sound Library… parancsával érhetjük el, és az ott megjelenő ablakból tudjuk letölteni.)
A Logic Pro és a MainStage esetében az Alchemy hangminta-manipulációs szintetizátor új granuláris szinkronizálási módja újabb dimenziókat nyit meg a