Final Cut Pro: SDR videó alkalmazása HDR produkcióban
(június 3.)

Nem győzzük eleget dicsérni az iPhone készülékek képminőségét. Bár mindenkinek természetes, az internetes influenszer közönség pedig minden héten újabb csodákat vár, elképesztő az a fejlődés, amit az iPhone az utóbbi évtizedben a videó rögzítés terén megvalósított a 4K 30 fps SDR videóktól a 4K 60 vagy akár 120 fps HDR videók irányába. Mielőtt még dilettáns műszakmaiságot sugallni hivatott vad rövidítésekkel ijesztenénk el a tisztelt olvasót, arról van szó, hogy az iPhone készülék nem csak páratlan minőségben képes 3840 x 2160 képpont felbontású mozgóképes rögzíteni másodpercenként 60, vagy akár 120 képkockányi információval, de ezt úgy is képes megtenni, hogy az emberi szem érzékeléséhez közelebb álló érzékenységgel, nagyobb fényerőt rögzít. A készülék hardvere nagy dinamikatartományban képes felvételt rögzíteni, vagyis míg a fényesebb területekről is megőriz részleteket, addig a sötétebb részek sem válnak láthatatlanul sötétté, hanem élvezhetően világosak maradnak. (Ezt az iPhone a jóízlés keretein belül teszi, vagyis nem szürreális jeleneteket örökít meg, hanem részletgazdag szép átlagot.)
Vannak azonban olyan képrögzítő megoldások, amelyek nem tudnak ilyen módon rögzíteni, ám ezek felvételeire is szükség lehet a produkcióban. Vannak olyan drónok, akciókamerák, de sokszor még az iPhone árkategóriájában kapható videókamerák is, amelyek nem tudnak HDR videót rögzíteni, csak SDR felvételeket. (Az Apple-nél előfordul, hogy az SDR, vagyis a standard dinamikatartományú felvételre 8-bites, míg a HDR, azaz nagy dinamikatartományú felvételre 10-bites rögzítésű videóként hivatkoznak.)
Amikor egy produkció során az eltérő dinamikatartományú felvételek között váltogatunk, az nem mutat jól. Emiatt gyakori, hogy a HDR videókat butítjuk vissza SDR videóvá, vagyis elveszik az a többlet, amit az iPhone hozzátesz a felvételhez. Ha azonban többnyire iPhone segítségével rögzítünk, de van egy-két részlet, amelyet kevésbé jó érzékelővel rendelkező kamerával, akkor az SDR felvételek nagyon sötétnek tűnnek a HDR videók között.
Erre jó példa, amikor a Mac-en vagy egy iPad Pro képernyőjén nézünk meg egy-egy ilyen videót: az iPhone segítségével rögzített tartalmaknál a kijelző jobban világít, mint a sima videók esetén. (Az Apple kijelzők képesek a HDR tartalmak megjelenítéséhez fényerőt növelni, ezzel is fokozva a megjelenítés élményét.) A Final Cut Pro lehetőséget ad nem csak arra, hogy a kiváló minőségű HDR videókat SDR fényerejűre silányítsuk, hanem arra is, hogy az SDR videók fényerejét az ízlésesség keretei között megnöveljük, kvázi HDR videó paraméterei szerinti fény paraméterekkel lássuk el.



Ehhez a már idővonalra helyezett klipet az idővonalon kiválasztva az Inspector / Vizsgáló felületén lévő filmszalag ikonra kattintva elérhető szekció Color Conform / Szín alkalmazkodás részén az Automatic / Önműködő beállítás helyett a Manaul / Kézi menüpontot kell kiválasztanunk, és ott az SDR to 75% HDR (HLG) helyett az SDR to 100% HDR (HLG) opciót kell választanunk. Ez a videók jelentős részénél jól működő megoldás, és a segítségével az SDR rögzítésű videókból színvonalas HDR klipeket hozhatunk létre olyan produkcióban, amelyben többségben vannak az eleve nagy dinamikatartományban rögzített felvételek.
Az AppleInsider.com hitetlenkedő írása…
A Final Cut Pro alkalmazást bemutató ekönyvünk…

Kevin Hassett: A Trump adminisztráció nem akar ártani az Apple-nek
(június 3.)

Donald Trump elnök viszonylag egyértelmű irányvonalat határozott meg: véget szeretne vetni annak a gyakorlatnak, hogy az amerikai fogyasztók részére eladni kívánt termékeket külföldön, de főként Kínában gyártsák, és helyette az amerikai gyártást szeretné előtérbe helyezni. Ennek nyomatékosítására védővámokat vet ki a kínai importra, vagyis ha az iPhone kínai termék, akkor arra is. Számos gazdasági híroldal világvégét jósolt, megannyi buta lap 50-100%-os áremelkedésről beszélt. A valóság azonban jóval árnyaltabb: a vámot a termék behozatali nettó értéke alapján szabják ki, nem a bolti kiskereskedelmi ára alapján. Tehát a boltba 500.000 Ft-ért kerülő iPhone esetén az Apple a 130.000 Ft-os gyártási költség után fizetne vámot, de mivel az üveg és számos más komponens amerikai, még ennél is kevesebb alapján kell 25%-ot fizetnie. Az tény, hogy a 25%-ot viszont be kell fizetnie, ami elemzők szerint évi 900 millió dollár körül lehet - ez érezhető, de nem szörnyen magas költség egy olyan cégnél, amely 2024-ben 93,74 milliárd dollár profitot realizált.
A Trump kormányzatnak éppen az a problémája, hogy míg az amerikai polgárok életszínvonala romlik, a belső adósság állomány hatalmas, a bérek vásárlóereje csökkent az elmúlt években, addig az óriásvállalatok úgy halmoznak fel rekord profitot főleg az amerikai piacból, hogy nem adnak elég munkát az amerikaiaknak. Ezt nehéz kifogásolni, és az Apple csak egy példa ezek közül.
Ennek ellenére Kevin Hassett, a Trump kormányzat egyik tanácsadója, illetve a Fehér Ház Nemzetgazdasági Tanácsának igazgatója elmondta: az elnöknek nem célja az Apple erejének megtörése és az sem, hogy az iPhone készülékek drágábbak legyenek. Véleménye szerint az Apple nem fog árat emelni, és ezt annak ismeretében jelentette ki, hogy a 25%-os vám milyen összeget képezne a termékek nettó import értéke kapcsán.
A hír kapcsán számos átpolitizált írás jelent meg: a Morgan Stanley befektetési tanácsadó cég szerint az Apple-nek árat kell emelnie, az AppleInsider szaklap pedig következetesen a kiskereskedelmi árra próbálja erőltetni a vámot. Vajon az elemzők és szakújságírók mennyire lelkesednének, ha a munkájukat olcsóbban távol-keleti szakemberekkel végeztetnének el, de az így létrejött tartalom előfizetési díjain egy-két cégvezető dollármilliárdokat zsebelne be?… Vélhetőleg hamar a protekcionista politika híveivé válnának.
Az AppleInsider.com hitetlenkedő írása…
A Bloomberg cikke a vámok és az Apple viszonyáról…
A Bloomberg írása a 25%-os vámtarifáról…

Verziószámok helyett évszámok - újra feltalálva
(június 2.)

A számítástechnika hőskorában a verziószámoknak jelentése volt: a fejlesztők le nem írt megállapodást kötöttek arról, hogy a főverziók akkor lépnek előre, ha valóban jelentős fejlesztés történik, azon belül pedig vannak alverziók, amelyek verzióváltásnál kisebb volumenű, de jelentős újdonságokat hordoznak, és ezeknek is lehetnek további alverziói, amelyek a hibajavítások, apróbb módosítások jelzései. A marketing aztán ezt felülírta: Az eladhatóságot hangsúlyozó újdonság varázsa érzet okán a cégek elkezdtek mindenféle következetesség nélkül lépdelni a verziókban, akár kihagyva több számot, vagy éppen annyira nem szembetűnő újítások okán teljesen új verziót mutatva be, hogy a felhasználó nem tudja megmondani, mint a különbség a 3.0 és a 8.0 között… 
E téren az Apple is úttörő volt: A Numbers program úgy lett 10.0, hogy sosem volt 4.0, 5.0, stb változata, egyszerűen rögtön 10-re ugrott, miközben egyébként látványos fejlesztéseket nem csomagolt bele az Apple az alap tudásához képest. De ha a tisztelt olvasónak meg kellene mondania, hogy a watchOS 6 és a watchOS 10 között mi a 3 fő különbség, valószínűleg a Google kereséshez kellene fordulnia.
A verziószámok elvesztették a jelentőségüket, amikor a cégek elkezdtek arra építeni, hogy évente adjanak ki új verziót anélkül, hogy egyébként érdemi munkával ezt sokszor alátámasztanák. (Itt a negatív példa mindig a Parallels Desktop, amely évente növeli a verziószámot, lesápolja a felhasználókat, és nagyjából annyit tesz, hogy kompatibilitást biztosít az újabb macOS rendszerrel, sokkal többet nem.)
Az Apple minden bizonnyal felismerte azt, hogy idővel a számok növelése már nem bír igazi jelentés- tartalommal: iOS 18… macOS 15… A negatív szereplő a watchOS, amely mindig egy lépéssel az aktuális óra verzió előtt jár, hogy abszolút zavart keltsen: „bemutatjuk az Apple Watch Series 10 modelleket a watchOS 11 rendszerrel…” Ha hinni lehet a pletykáknak, akkor idén a számok képezte káosz véget ér, és az Apple az évszámok alapján fogja elnevezni a verziókat, ez alapján a 2025-ben bemutatott rendszerei a 26-os számot viselik majd - mivel nem január 1-jén mutatják be őket, így 2026. első felében sem mutatnak rosszul a rendszer jelölések, 2025-ben pedig kvázi megelőzik a korukat.
Számos oldal az újdonság varázsaként ünnepli ezt a lépést, pedig az Apple-nél nem volt olyan régen, hogy évszám alapú elnevezésekkel illették a termékeket: gondoljunk csak az iLife ’04, az iWork ’09 csomagokra, amelyekből néhány olvasónknál biztosan van még szobadíszként eltéve. De a Microsoft Office is évszámokkal volt jelölve a bérlési konstrukciók megjelenése előtt, illetve a Windows operációs rendszerből is volt 95 jelzésű, amely az 1995-ös évre utalt.



Bár a baráti média rendre továbbítja az Apple marketing gépezetének hangsúlyos elemeit, a verzióváltások mellett manapság ritkának mondható az a típusú átütő fejlesztés, mint ami mondjuk 20 évvel ezelőtt jellemző volt, hogy megjelent egy-egy új alkalmazás, ami nélkülözhetetlenné vált, vagy bemutattak 2-3 olyan újdonságot a rendszerben, ami hiánypótló zseniális újítás volt. Nem sz