A cikk részei
                          • Gyors kurzorfunkciók a billentyűzetről és rejtett billentyűparancsok
                          • Text / Szöveg felület: rövidítések, helyesírás, idézőjelek
                          • Rendszerszintű és egyedi billentyűparancsok, Full keyboard acces (teljesértékű billentyűs vezérlés)
                          • Input Sources / Beviteli források felület

A System Preferences / Rendszerbeállítások program Keyboard / Billentyűzet panelnek meghatározó szerepe van a billentyűzet általános működésével, sebességével és extra funkcióival kapcsolatban, illetve a rendszerben elérhető billentyűparancsok testre szabása szempontjából.

Első felületi eleme a Keyboard / Billentyűzet, amely másként néz ki a MacBook termékvonal esetén, mert minden mobil Mac gépnek megvilágított billentyűzete van, így ott ezt a plusz funkciót is el tudjuk érni, ami természetesen a többi gép billentyűzete esetén nem elérhető. A billentyűzet beállítással kapcsolatosan négy paraméter elérhető, amelyek igen fontosak a billentyűzet működésével kapcsolatban. (A Text és az Input Sources felület a Language & Region / Nyelv és Régió panelről költözött át ide.)



Az egyik ilyen a Key Repeat / Billentyűismétlés, amelynek akkor van jelentősége, ha egy billentyűt nyomva tartunk. Mikor is fordul elő ilyen? Például a kijelző fényerejének szabályzásakor vagy a hangerő módosításakor. Ekkor nem nyomogatjuk a billentyűzetet, hanem nyomva tartjuk, és ha a leggyorsabbra van állítva a billentyű ismétlés sebessége, akkor igen sebesen, pillanatok alatt tudunk módosítást elérni, és nem kell több billentyű nyomással elérni a kívánt módosítást. Az egyik lehetősége a kikapcsolás (Off). Ilyenkor a nyomva tartásnál a gép soha nem fogja ismételni az adott billentyűt, egy lenyomásra csak egyet ugrik a fény- vagy hangerő szabályozó és csak egy betű íródik le, akármennyi ideig tartjuk nyomva a gombot. Ennek igazából kevés esetben van értelme, de a rendszer lehetőséget kínál rá a kimondottan lassan gépelőknek, akik másoknál lényegesen tovább tartanak lenyomva egy-egy billentyűt. Célszerű tehát a Fast / Gyors szélére húzni a csúszógombot. (Fontos tudni, hogy ez a beállítás szoros összefüggésben van a Delay Until Repeat / Ismétlés előtti késletetés beállítással, így azt is optimálisra kell állítani előzőleg.)

Az OS X 10.7 "Lion" operációs rendszertől kezdődően az ékezetes formában is elérhető magánhangzók hosszú nyomva tartásának eredményeképpen megjelenik egy, az iOS eszközökre jellemző menü, amely révén az adott betű bizonyos ékezetes alakjait tudjuk kiválasztani. A funkció hasznos, ha például idegen nyelven írunk levelet, és olyan karakterekre van szükségünk, amelyek a magyar kiosztáson nem találhatók meg. Sajnos a funkció csak a magánhangzóknál működik, így például az ékezetekkel tarkított szláv nyelvek esetén nem vesszük hasznát, nem tudjuk elérni a cseh és lengyel ékezetes mássalhangzó karaktereket. A szolgáltatás megjelenése azt is jelenti, hogy ha egy betűt tartunk nyomva, akkor azt nem kezdi el ismételni a rendszer a gyorsra állított billentyűismétlés ellenére sem, ez a lehetőség csak a funkcióbillentyűkre korlátozódott.

A másik alapvető paraméter a Delay Until Repeat / Ismétlés előtti késletetés, amely szorosan összefügg a Key Repeat / Billentyűismétlés funkcióval. Ennek akkor van jelentősége, ha a gépet egy nagyon lassan gépelő felhasználó veszi igénybe, aki az átlagosnál több ideig tartja az ujját egy-egy billentyűn. Ilyenkor a rendszer vár némi időt, mielőtt elkezdi ismételni az adott billentyű funkciót. Miközben a Delay Until Repeat / Ismétlés előtti késletetés paraméter mondjuk Hosszú / Long, addig a Key Repeat / Billentyűismétlés paraméter lehet Gyors / Fast, ekkor a rendszer hosszabb várás után gyorsan kezdi el ismételni az adott billentyűt.

A gépet hatékonyan és gyorsan használók azonban mindkét paramétert a jobb szélső állásba (Fast - Short / Gyors - Rövid) húzzák: ilyenkor a gép nem vár szinte semmit egy billentyű ismétléséig, nincsen késés a nyomva tartott billentyű funkciójának első és többi működése között. A gyorsaság azért is praktikus, mert ha például szövegben mozgunk a kurzormozgató gombokkal, akkor egy gyorsan reagáló billentyűvel sokkal hatékonyabban tudunk haladni, kijelölni, navigálni.

Idevágóan néhány Mac-es kurzorfunkció és rejtett billentyűparancs:
Command + nyíl lefelé: dokumentum végére ugrás
Command + nyíl felfelé: dokumentum elejére ugrás
Command + nyíl balra: sor elejére ugrás
Command + nyíl jobbra: sor végére ugrás
Alt + nyíl felfelé: bekezdés elejére ugrás
Alt + nyíl lefelé: bekezdés végére ugrás
Alt + nyíl jobbra: szó végére ugrás
Alt + nyíl balra: szó elejére ugrás
A Shift és a nyilak segítségével kijelölni tudunk.

fn + Backspace: Előre törlés (Delete)
Control + D: Előről törlés (Delete)
Control + H: Hátulról törlés (Backspace)
Control + K: Sor tartalmának törlése a kurzor pozíción túl
Control + T: Kurzor utáni két karakter felcserélése
Control + A: Ugrás a bekezdés elejére
Control + F2: Alma menü kiválasztása billentyűzetről való vezérléshez
Control + F3: Dokk kiválasztása billentyűzetről való vezérléshez
Control + F4: Ablakok közötti váltás rendszerszinten (tehát az összes program összes nyitott ablaka közt)
Control + F8: Kulcskarika menü kiválasztása billentyűzetről való vezérléshez (amennyiben a kulcskarika menü jelen van a felső menüsoron)


A System Preferences / Rendszerbeállítások Keyboard / Billentyűzet felületének egy fontos funkciója a Use all F1, F2, etc. keys as standard funkcion keys / Az összes F1, F2 stb. billentyű használata szabványos funkciógombokként. Ez a beállítás, amely alapból egyébként ki van kapcsolva határozza meg, hogy a billentyűzet felső során képező funkcióbillentyűk milyen feladatot látnak el: az OS X által vagy hardverileg meghatározott feladatokat (fényerő, hangerő, Exposé, billentyűzet világítás), vagy a programok által definiált szoftveres feladatokat. (A legtöbb program már nem él a funkcióbillentyűk lehetőségeivel, és ezeket meghagyták az Apple számára hardveres funkciók elérésére.)

Azok számára, akik például kreatív szoftverekkel, vagy animációs eszközökkel dolgoznak, elengedhetetlenek a funkcióbillentyűk, mivel azokra különböző feladatok vannak programozva. Nekik célszerű bekapcsolni ezt az opciót, mivel így a szoftverek által definiált feladatot látja el a gép. Ez persze nem zárja ki a hardveres és rendszerfunkciók használatát sem: erre a célra van az Apple mobil számítógépeken és az Apple billentyűzeteken az fn gomb, amely a mobil gépeken és a vezeték nélküli alu billentyűn bal oldalt lenn, a vezetékes billentyűzeten jobb oldalon a célbillentyűk között található. Lenyomva a funkciógombok másik funkcióját érjük el - legyen akár kipipálva a System Preferences / Rendszerbeállítások programban a fentebb említett opció vagy sem.

Gyárilag a MacBook Pro tulajdonosok gépén például a billentyű világítás gombja az Exposé gombok alatt találhatók, így az Exposé használatához szükséges az fn billentyű nyomva tartása is.

Az fn billentyű egyébként a MacBook Pro és a régebbi MacBook gépeken a billentyűzetbe applikált numerikus funkciókat is eléri. (Az új MacBook modelleknél és az alumínium Bluetooth billentyűzetnél ez a hasznos extra funkció sajnos kimaradt, és csak utólagosan, a KeyRemap4MacBook nevű ingyenes alkalmazás telepítésével kapcsolható vissza, ám a billentyűzeten megjelenő felfestés nélkül a használata némi tanulást is igényel.)

A System Preferences / Rendszerbeállítások Keyboard / Billentyűzet paneljén található egy opció a MacBook Pro tulajdonosok számára - ez az Automatically illuminate keyboard in low light / Billentyűzet automatikus megvilágítása sötétben opció, amely kipipálása azt eredményezi, hogy sötétben a billentyű megvilágítás önműködően bekapcsol. Az alatta található csúszógombon energiatakarékossági okokból megadhatjuk, hogy hány perc után kapcsoljon ki a billentyű világítás, ha nem nyúlunk a számítógéphez. A MacBook Pro billentyűvilágítása az egyik leghasznosabb funkció, amelyet az utóbbi években az Apple a számítógépekhez adott.



A OS X 10.7 "Lion" operációs rendszer óta a penelen lehetőség van bekapcsolni a Keyboard Viewer / Billentyűzetnéző és Character Viewer / Karakternéző palettákat, amely korábban csak a Language & Region / Nyelv és Régió panel Input menu / Beviteli menü címkéje alól volt bekapcsolható. Ezt a két palettát érdemes aktiválni, hiszen egyrészt a billentyűnéző palettával könnyedén kereshetünk meg speciális karaktereket a billentyűzeten, másrészt a karakternéző palettáról bármilyen, az adott betűcsaládban elérhető karaktert be tudunk illeszteni a szövegbe, legyen az szláv, görög vagy francia betű, matematikai szimbólum vagy mértékegység jele.

Az ablak jobb alsó sarkában található a Modifier Keys… / Módosító billentyűk feliratú gomb, amely révén az Apple a korábbi Windows felhasználóknak kedvez. Ők például a szóköz mellett szokták meg az Alt billentyűt, és számukra a Control a parancs billentyű. Ennek az ablaknak a segítségével ezt szabadon felcserélhetik igényeik szerint. Például beállíthatják, hogy a Control billentyű funkcionáljon Command / Apple billentyűként, és így a parancsbillentyűknél a megszokott Windows-os parancsokat alkalmazhatják. (Ezt nem célszerű egyébként megszokni, mert a menük feliratai és a dokumentációk parancs leírásai természetesen külön hivatkoznak a Control, Command, Option billentyűkre, így a keveredés csak nehezíti az átállást.)

Text / Szöveg címke: okos rövidítések, automatikus javítás, helyesírás ellenőrzés


A Pages szövegszerkesztőből indult, az OS X magába ölelte a tudást: a System Preferences / Rendszerbeállítások Keyboard / Billentyűzet panelének Text / Szöveg címkéje alatt lehetőségünk van arra, hogy forradalmasítsuk a gyakori elírásaink kezelését, és többé ne kelljen többé a publikálás után belenyúlni a kész műbe, amikor valaki más jelzi az elírás tényét.

Az elírások aljas dolgok: a kezünk észrevétlenül írja le a hibás szöveget, a szemünk pedig megszokásból átsiklik fölötte. Az OS X azonban képes arra, hogy a Cocoa alapú alkalmazásokban végrehajtsa a hibajavítást anélkül, hogy észrevennénk. Tegyünk fel, hogy gyakori jelenség, hogy a "hogy" szócskát hoyg formátumban írjuk le. Ha itt megadjuk a listán az elírás párokat, akkor a rendszer képes arra, hogy automatikus javítsa a hibát, ha azt véletlenül elkövetjük.



Ez a megoldás természetesen nem csak hibák kijavítására szolgál, hanem praktikus rövidítésékre is: ha például AOL Instant Messanger címünk olyan hosszú, mint az illusztráción látható, akkor egy értelmetlen szóval tudjuk rövidíteni, és az értelmetlen szót leírva a szóköz billentyű lenyomása után a kifejezés átváltozik az AIM címünkre. De ha egy szabadságharccal foglalkozó írásban gyakorta használjuk az Országos Honvédelmi Bizottmány nevét, és azt nem akarjuk rövidíteni, akkor megtaníthatjuk a rendszert, hogy az "ohb" kifejezést ezzel a névvel helyettesítse. Alapvetően hatékonyságnövelő megoldásokról van tehát szó, amelyek a gépelés minőségét és gyorsaságát fokozzák.

A Text / Szöveg panelen van mód helyesírásellenőrzőt is beállítani: ez automatikus a nyelvhez kötődően, azaz magyar nyelv esetén semmilyen. Ha azonban letöltjük az ingyenesen magyar helyesírásellenőrzőt, akkor máris lehetőségünk van hazai helyesírási szótár szerint ellenőriztetni a szavakat.

A nyílt forráskódú MagyariSpell letölthető innen:
http://magyarispell.sourceforge.net

Ugyanezen a felületen van mód beállítani az önműködő helyesírás ellenőrzést, amely merész megoldás, mivel a rendszer helyettünk hoz meg döntéseket, így célszerű ezt a funkciót (Correct spelling automatically) kikapcsolva hagyni.

Hasznos azonban az okos idézőjelek alkalmazása (Use smart quotes and dashes), amely révén az igénytelen angolos „macskaköröm” helyett magyar idézetek jelennek meg a szövegben. Ami fontos, hogy teljesen önműködően: amikor a Shift + 2 billentyűparanccsal elkezdünk egy idézetet, akkor a rendszer automatikusan lentre teszi az elsőt, és fentre a másodikat. Ezáltal magyar szabályok szerinti, igényes szöveget adhatunk ki a kezünkből.

Ugyanígy van mód arra, hogy az aposztróf helyett más jelzést helyettesítsünk be: a felnyíló menüből többféle egyéb opciót választhatunk.

Shortcuts / Billentyűparancsok címke; Full keyboard access / Teljes billentyűzet-elérés


A System Preferences / Rendszerbeállítások Keyboard / Billentyűzet beállítási paneljének harmadik címkéje a Shortcuts / Billentyűparancsok, amely több kevésbé ismert rendszer szintű parancson túl tartalmaz olyan opciókat is, amely sokak számára hasznos tudást jelent. Itt tekinthetők át olyan parancsok, amelyek menükben nem találhatók meg, de jelen vannak a rendszerben, és kiválthatják az egér vagy a távirányító használatát.

Ami itt fontos beállítás lehet, hogy a Spotlight és a nyelvi menü (Input menu) ütközése: ezeknek szerencsétlen módon ugyanaz a parancsa, így ha egynél több billentyűkiosztást használunk a rendszerben, és azok között Command+szóköz paranccsal akarunk váltani, akkor a Spotlight kereső ugyanezen parancsát ki kell iktatnunk, illetve le kell cserélnünk egyedileg megadható más parancsra.

Lehetőségünk van alkalmazás szintű billentyűparancsok megadására is. A plusz és mínusz jelekkel tudjuk ezeket megadni, illetve a parancsok előtti pipákkal tudjuk deaktiválni a rendszer különböző billentyűparancsait, amelyeket gyárilag definiált az Apple. A Restore Defaults opcióval mindig vissza tudjuk állítani az eredeti, gyári beállításokat.

Az iWork csomag szövegszerkesztője, a Pages kapcsán például alapvető hiányosság - ahogy egyébként több más Apple programnál -, hogy az Export… menü egyetlen eleme sem kapta meg a Command + Shift + E billentyűparancsot, noha az nincsen fenntartva semmilyen más funkció számára. Aki a Pages-ben rendszeresen hoz létre ePub formátumú tartalmakat, annak különösen hasznos lehet egy billentyűparancs a File > Export menü ePub… almenüjére, amellyel ezáltal egyetlen paranccsal tudunk ePub formátumban exportálni, azaz iBooks alkalmazásban olvasható könyvet létrehozni.

Szerencsére a rendszernek ezzel az okos funkciójával csak fel kell venni a listára a Pages programot, mégpedig a lista alján lévő App Shortcuts sort választva. Itt a plusz jelre kattintva az Application felnyíó menüből tudjuk kikeresni a Pages programot. Ha kiválasztottuk, meg kell adni annak a menünek a pontos nevét, amelyhez parancsot kívánunk adni. Ezt betű szerint pontosan kell megadnunk, tehát nem elég az "epub" felirat, hanem úgy kell, ahogyan a File menü Export almenüjében szerepel: "ePub…", majd a billentyűparancs megadására szolgáló mezőben csak le kell nyomni azt a parancsot, amelyet használni szeretnénk (Command + Shift + E). A parancs megadását követően az Add / Hozzáadás gombra kattintva tudjuk véglegesíteni az új prancsot, és a Pages dinamikusan frissül, már használhatjuk is az ePub exportálás billentyűparancsát.



A Shortcuts / Billentyűparancsok talán legfontosabb része a Full keyboard access / Teljes billentyű-elérés nevű funkció, amelyet főként a PC-ről áttért felhasználók hiányolnak a rendszerben, és akár évekig használják úgy a Mac-jüket, hogy nem fedezik fel ezt a tudást. A dolog lényege, hogy párbeszéd ablakokban és egyéb kontextusokban az OS X képes az egér használata nélkül, pusztán a billentyűzettel lépni. Azt mindenki tudja, hogy a kéken villogó, fókuszban lévő OK és egyéb gombok lenyomásához elegendő az Enter (vagy a programok többségében akár a Return) billentyűt megnyonni. Van azonban lehetőség arra is, hogy a opciódobozokon lépjünk, címkéket váltsunk akár a System Preferences / Rendszerbeállítások programban a Tab billentyű segítségével, mégpedig úgy, ha a Full keyboard access opcióiból a Text boxes and lists only / Csak szövegelemek és listák helyett az All controls / Minden vezérlőelem opciót választjuk. Ilyenkor egy kék vagy szürke keret fog megjelenni az adott lehetőség - például gomb, címke, opciódoboz - körül, és a szóköz (Space) gomb lenyomásával tudjuk kiválasztani azt. Visszafelé a Shift + Tab billentyűparanccsal tudunk lépkedni. (Hogy kék vagy szürke, az a System Preferences / Rendszerbeállítások program General / Általános felületének megjelenés beállításától függ: kék, ha az Aqua Blue, szürke, ha a Graphite megjelenés van kiválasztva.) Ennek elsősorban valóban a címkék között van jelentősége, hiszen a párbeszéd ablakokban általában minden másnak is van billentyű parancsa - a Cancel / Mégsem gombot az Escape billentyűvel tudjuk elérni, a Don't Save / Ne mentsd parancsot pedig az Command + Backspace billentyűparanccsal.

Input Sources / Beviteli források




Az Apple a Language & Region / Nyelv és Régió panelről a Keyboard / Billentyűzet panelre költöztette át a különféle lokalizált billentyűkiosztások bekapcsolásának és kiválasztásának lehetőségét. Az Input Sources / Beviteli források felületen az aktív billentyűkiosztások közül válogathatunk, ki- és bekapcsolhatunk kiosztásokat, illetve aktiválhatjuk a beviteli menü (Input menu) megjelenítését a felső menüsoron - ennek eredményeként kicsiny zászló jelzi, hogy éppen melyik billentyűkiosztás aktív.

Az OS X „Mavericks” újdonsága volt, hogy nem csak a zászlók jelennek meg, hanem egyfajta előnézete az adott billentyűkiosztásnak. Ez segíthet eldönteni, hogy szükségünk van-e az adott variációra a billentyűkiosztásból. (Ez elsősorban az olyan nyelvek esetén bír jelentőséggel, amelynek többféle kiosztása is van.)

Az aktivált billentyűkiosztások közül a felső menüsoron tudunk váltani, illetve lehetőség van a Command + szóköz billentyűparancsot is erre a célra aktiválni, ám ekkor a Spotlight alapértelmezett billentyűparancsát ki kell kapcsolni.

Az Input Sources / Beviteli források felület felajánl még egy beállítást, mégpedig a nyelv érzékelés alapján való önműködő billentyűkiosztás váltást. Ez nyugati nyelvek esetén remekül működik, a magyar nyelvet azonban nem ismeri fel a programot többsége, így például egy magyar nyelvű Pages dokumentum esetén a rendszer hajlamos angolra váltani a billentyűzetet, amely eléggé zavaró, és visszaidézi a Mac OS X 10.2 „Jaguar” egy ismert és utált hibáját.

© MacMag.hu Cikk: Birincsik József 2007.
Frissítve: 2011. 07. 17. (10.7 & HU); (OS X 10.9; Retina) 2014. IIII. 22.; 2015. május 2-3. (Yosemite képek)






 


     Keresés a lap tartalmában a Google motorja segítségével: